„Nádasfő” változatai közötti eltérés

784 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
története
(bővítés)
(története)
A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is éltek emberek ezen a vidéken. Az [[i. e. 4. század]]ban a kelták szállták meg a falu területét, akik már fejlett kézművességgel rendelkeztek. A római korban markomannok és kvádok éltek itt, majd szláv törzsek érkeztek. A [[9. század]]ban a Nagymorva Birodalom területe volt egészen a magyarok érkezéséig. A [[11. század]]ban a [[Hont-Pázmány nemzetség]] birtoka volt, a tatárjárás során valószínűleg elpusztult, de újratelepítették. [[1296]]-ban a detrekői váruradalom része volt. Plébániáját a [[14. század]]ban alapították. Ekkor építették [[Szent Kozma]] és [[Szent Damján|Damján]] tiszteletére szentelt templomát is. [[1394]]-ben az uradalmat [[Luxemburgi Zsigmond]] a lengyel származású Stíbornak adta. A község első írásos említése [[1397]]-ben történik. A család kihalása után [[1543]]-ig újra a Hont-Pázmány nemzetségé, a Szentgyörgyi és Bazini grófoké lett. Ezután a birtok a királyra szállt. [[I. Ferdinánd]] a birtokot gazdag nemesi csaldoknak adta zálogba, így birtokosai a Serédy, Salm, Fugger és Balassa családok voltak. A reformáció terjedésével és a protestáns birtokos Fugger család segítségével [[1561]]-ben itt is megszűnt a katolikus plébánia, a hívek ezután [[Széleskút]]hoz tartoztak. A plébániát csak [[1787]]-ben a pálosok alapították újra. A [[18. század]] első felében megalapították a község első üzemét a papírgyárat, ezen kívül [[1720]]-ban a községben malom és kiterjedt borászat is működött. Az [[1767]]-es urbárium szerint a faluban 70 jobbágycsalád, 22 zsellércsalád és 8 ház nélküli zsellércsalád élt. A [[19. század]] elején szeszfőzde és növényolajüzem működött a községben.
[[1828]]-ban 156 háza és 1140 lakosa volt. [[1866]]-ban porosz katonaság vonult át a községen, annak egy részét felégetve. [[1869]]-ben 1411 lakos élt a településen.
 
Vályi András szerint ''"ROHRBACH. Elegyes tót falu Pozsony Várm., földes Ura Gr. Pálfy Uraság, számos Nemesek is lakják; lakosai többnyire katolikusok, fekszik Stomfához mintegy harmadfél mértföldnyire, határja közép termékenységû, vagyonnyai külömbfélék, és meglehetõsek."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Rohrbach, tót falu, Poson vmegyében, a Bur erdejében, ut. p. Malaczkához keletre 2 órányira: 1154 kath. lak. és 32 zsidóval. Kath. parochia és templom. Van olajgyára melly kender és lenmagból dolgozik, három vizimalma, igen szép erdeje, mellyben nagy vadak, mint õzek, szarvasok, dámvadak is találtatnak. F. u. hg Pálffy, több inscriptionalis curiákkal."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[1910]]-ben 1344, túlnyomóan szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Malackai járás]]ához tartozott.
 
*[http://www.tik.sk/Mesta/okresmalacky/rohoznik.htm Rövid ismertető]
*[http://www.e-obce.sk/obec/rohoznik/rohoznik.html E-obce.sk]
 
==Források==
<references/>
 
[[Kategória:Szlovákia települései|Nadasfo]]