„Bécsi udvar” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{építés alatt}}
A '''bécsi udvar''' történelmi fogalom a [[Habsburg-család]] keleti ága császári főhatalmának főként a [[Magyar Királyság]] felett, de egész Közép-Európában általában a kisebb, nem független államokkal szemben gyakorolt politikai hatalma alanyának meghatározására. Szokás még „bécsi kamarilla” néven is említeni. Nem ritkán a velünk szembeni „ármánykodás” összefüggésben.
 
== Története ==
=== Előzmények ===
Az [[mohácsi csata]] 1526-ban [[Magyarország]] történelmében korszakváltástfordulópontot hozott. A Magyar Királyság a nyugati [[kereszténység]] felvétele utan, mintegy fél évezreden át meghatározó közép-európai államnakállam számítottvolt. Mohács után hazánk másfél évszázadra a kezdődő [[újkor]] két legfontosabb nagyhatalma, az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] és a [[Habsburg Birodalom]] összecsapásainak színtere lett. Az ország területe ennek következtében részben már 1526-ban, 1541-ben [[Buda török kézre kerülése]] után, 1541-től azonban végleg három részre szakadt. A középkori királyság déli és központiközépső területeit – [[Szigetvár ostroma]] ésután, 1566. évi elfoglalásáig annak-tól már mintegykb. 40%-át – a törökök szállták meg. Bár az ország keleti (elsõsorbanfőként [[erdély]]i) területei a teljes megszállást elkerülték, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] királysága a szultánnal[[szultán]]nal kötött 1528. évi szerzõdéstõl számottevõnagyrészt oszmán ellenõrzésuralom alattalá álltkerült. Az ő akaratukból a Habsburgok gyengítésére 1556-ban életre keltett [[Erdélyi Fejedelemség]] – a Porta legkedvezõbb státusú vazallusállamaként – ezt az idegen befolyást jelentõs mértékben örökölte. Végül aA királyság megmaradt, harmadik része, az úgynevezett királyi Magyarország, [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]], majd utódai személyénekrévén köszönhetõenperszonáluniót perszonálunióba kerültalkotott a szomszédos osztrák, cseh és német területekkel, vagyisazaz az [[V. Károly német-római császár]] ezekről való lemondása után létrejöttmegszületett közép-európai, ún. keleti Habsburg Birodalom a török elleni fellépés frontországává vált.
 
=== A magyar rendek és a bécsi udvar ===
 
A Habsburg uralkodóknak saját magyarországi táborávaltáborukkal is egyre komolyabb problémáik támadtak. Elmaradhatatlan központosítóKözpontosító törekvéseikkel szemben magyar híveik egyre gyakrabban és ugyanúgykifogásokat emeltek kifogásokat, miként az intézkedéseikkel elégedetlen osztrák és cseh rendek. Persze aA magyar függetlenség támogatóihívei hasonlóképpenugyancsak háborogtak hatalmukat megtörni igyekvõ uraik rendeletei miatt. Azaz e tekintetbenforrongtak a rendekhatalmuk fellépésemegtöréset egyáltaláncélzó nemkirályi attólrendeletek függött, hogy királyuk mely dinasztiából származott vagy milyen nemzetiségû voltmiatt. Az 1526 után beköszöntõutáni idõszak mégis a Habsburg uralkodót támogató nemesség számára teremtett nehezebb feltételeket. Ferdinánd rendjei ugyanis teljesen új,addigi történelmük folyamán még sohasem tapasztalt szituációvalhelyzettel kerültek szembe.
 
I. Ferdinánd trónra lépésével – néhány megszakítástól eltekintve – négy évszázadon át Habsburg uralkodó ült Magyarország trónján, saki a bécsi udvarból irányította országunkat.
=== A magyarorszagi felkelések és a bécsi udvar ===