Wikipédia

„Kádár János (politikus)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Bajor kifli (vitalap | szerkesztései)
3 074 szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
typo
61. sor:
'''Kádár János''', születési nevén ''Czermanik János József'',<ref>[https://index.hu/belfold/2012/05/25/kadar_janos_kronologia/ ''Börtönből ki, börtönbe be – Kádár élete''], index.hu</ref> melyet később ''Csermanek János''ként használt ([[Fiume]], [[1912]]. [[május 26.]] – [[Budapest]], [[1989]]. [[július 6.]]) magyar [[kommunizmus|kommunista]] politikus, a [[magyar történelem]] egyik meghatározó alakja. Az 1945 utáni szovjet típusú rendszer 1956–1988 közötti időszakának (az ún. ''[[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-korszaknak]]'') [[de facto]] vezetője. Egyes vélemények szerint [[diktátor]],<ref>''[https://mno.hu/migr/schmidt-a-tortenelem-sullyesztojebe-kadar-oroksegevel-454442 Schmidt: A történelem süllyesztőjébe Kádár örökségével] {{Wayback|url=https://mno.hu/migr/schmidt-a-tortenelem-sullyesztojebe-kadar-oroksegevel-454442 |date=20180410225630 }}''. Mno.hu.</ref><ref>[http://mult-kor.hu/diktatorfelesegek---megjelent-a-mult-kor-tavaszi-szama-20160311 Diktátorfeleségek]. Múlt-kor.hu</ref> bár szerepe, életmódja és politikai pályája más vélemények alapján a legtöbb tekintetben nem meríti ki a kifejezés fogalmát. Nevéhez fűződik az [[1956-os forradalom|1956-os forradalmat]] követő kemény megtorlás, majd az azt követő konszolidáció, az átmenet az ún. „puha diktatúrába”. Személye és politikája, a ''[[gulyáskommunizmus]]'' vagy más néven ''kádárizmus'' éles viták tárgya [[Magyarország]]on.
 
1945 előtt illegális kommunista,<ref>{{cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1912_majus_26_kadar_janos_szuletese/|title=1912. május 26. -– Kádár János születése|accessdate=2017-03-31|author=Tarján M. Tamás|publisher=rubicon.hu|language=magyar}}</ref> 1948 és 1950 között belügyminiszter volt. 1951-ben letartóztatták, 1952-ben [[koncepciós per]]ben elítélték, emiatt 1954-ig ült börtönben. 1956. október 25-től az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] KV első titkára, 1956. október 30-án a [[második Nagy Imre-kormány]] államminisztere lett. November 1-én [[Moszkva|Moszkvába]] vitték, ahol rábízták a forradalom leverésének és megtorlásának levezénylését. Az MDP helyére lépő [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] vezetője, 1957-től első titkára, 1985-től főtitkára. 1956. november 4-től 1958-ig, valamint 1961-től 1965-ig miniszterelnök, 1965-től 1989-ig az [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] tagja.<ref>[http://allamszocializmus.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=716707 allamszocializmus.lapunk.hu -– Az Elnöki Tanács tagjai]</ref>
 
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltáshoz]] közeli években idős kora és betegsége miatt már nem vett részt aktívan a politikában; 1988. május 22-én pártfőtitkári tisztségéből is fölmentették. 1989-ben hunyt el, éppen azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróságon kihirdették [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] és társai rehabilitációját.
76. sor:
A városban ismerkedett meg a [[nagykanizsa]]i honvéd gyalogezred katonájával, a [[pusztaszemes]]i őseit tekintve bajor eredetű de már elmagyarosodott<ref>[https://books.google.hu/books?id=NLafCgAAQBAJ&pg=PT492&dq=%22K%C3%A1d%C3%A1r+J%C3%A1nos%22+%22+Krezinger+n%C3%A9met&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiuz6SA7tbKAhXBJg8KHQu7Bi8Q6AEIIjAB#v=onepage&q&f=false Huszár Tibor: Kádár 1., Kossuth Kiadó, 2010, {{ISBN|9789630963879}}, Link]</ref> [[Krezinger János]] kisbirtokossal. Mivel nem házasodtak össze, az anya hajadonként szülte meg gyermekét, így ő a keresztségben a [[Római katolikus egyház|római katolikus vallást]] vette fel, s anyja családnevét kapta.<ref>HU BFL VII.5.c 8192/1933</ref>
 
[[1918]]-ig [[Kapoly]]on [[Gyermekvédelem#A nevelőszülő|nevelőszülőknél]] nevelkedett.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=iqje2YizjIM Kádár János életrajza, 1912 -– 1945], youtube.com</ref> Attól kezdve [[Budapest]] belvárosában, a Városház utca 4. sz. alatt élt, ahol anyja mosó- és takarítónőként dolgozott.<ref>[http://urbface.com/budapest/a-teleki-berhaz A Teleki-bérház]</ref> Iskoláit 1918. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a Cukor utcai elemiben kezdte meg, majd a [[Wesselényi utca]]i polgári iskolába járt. [[1927]]-ben iparostanonc iskolát végzett. Az [[írógép]]műszerész szakmát választotta, melyet sikeresen el is végzett.<ref>Lásd: Huszár Tibor i. m. 17-25. oldal</ref> [[1929]]-ben [[inas|szabadult fel]] és irodagép-műszerész lett, néhány hónapig segédként dolgozott a műhelyben.
 
{{idézet2|''Voltam bojtár falusi kondásnál, szolgagyerek kuláknál, vicigyerek, újságkihordó-fiú, kifutó a városban, még kilakoltatott is. Dolgoztam reggel 5-től, míg a tanítás nem kezdődött az iskolában, majd délután újra, késő estig. Azután jöttek az akkori inas élet „gyönyörűségei". S amikor segéd lettem – 1929-ben – a nagy gazdasági válság, a munkanélküliség. Így élt abban az időben az egész ifjúmunkás nemzedék.''|Beszélgetés Kádár János elvtárssal 1956. szeptember 2-án. Riporter: Kerekes István}}
82. sor:
=== Ifjúkommunista időszak ===
 
Tizenhét éves korában csatlakozott az illegális [[kommunizmus|kommunista]] mozgalomhoz. 1929-től a Vasas [[Szakszervezet]] ifjúsági csoportjának tagja. 1930. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] részt vett a nagy budapesti tömegtüntetésben. 1931 szeptemberétől a [[Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége]] (KIMSZ) és a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] (KMP) tagja. 1931 novemberében letartóztatták, bizonyítékok hiányában csak rendőri felügyelet alá helyezték. 1932 tavaszától a KIMSZ Északi Területi Bizottságának tagja, fedőneve ''Barna János'' volt.<ref>A KIMSZ Budapestet körzetekre osztotta, ahol aktivistái működtek alapszervezetekben.</ref><ref>[http://www.archivnet.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=467 Interjú Kádár Jánossal a Magyar Rádióban -– 1956. szeptember 2.] {{Wayback|url=http://www.archivnet.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=467 |date=20161021063905 }}, archivnet.hu</ref> 1933-ban a KIMSZ Központi Bizottságának titkára. A KIMSZ Titkárságának egyik ülésén letartóztatták. Tevékenysége miatt 1933 októberében két év [[fegyház]]ra ítélték, a [[budapest]]i [[Budapesti Fegyház és Börtön|Gyűjtőfogházba]] került. 1933 decemberében a KIMSZ KB a börtönben tanúsított magaviselete miatt kizárta soraiból. 1934-ben a Gyűjtőfogházban részt vett az [[éhségsztrájk]]ban, ezért a szegedi [[Szegedi Fegyház és Börtön|Csillag börtönbe]] került. Itt ismerkedett meg [[Rákosi Mátyás]]sal is. Szabadulása után a KMP utasítására belépett az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] (SZDP) [[Budapest VI. kerülete|VI. kerületi]] szervezetébe.
 
=== Az illegalitás kora ===
107. sor:
 
=== Az 1956-os forradalom alatt ===
1956. [[október 24.|október 24-én]] - este– a [[Kossuth Rádió]]ban 20:45 perckor -– beolvasták Kádár beszédét<ref>[http://194.149.24.11/NetASFRoot/1956/k10242045.wmv Szól a rádió MTI archivum], 1956.mti.hu</ref>, melyben az eseményeket Gerő Ernőhöz és Nagy Imréhez hasonlóan [[ellenforradalom|ellenforradalmi]] felkelésnek nevezte és izzó haragját fejezte ki: „''…Csak izzó haraggal lehet szólni erről a támadásról, amellyel az ellenforradalmi, reakciós elemek felkeltek hazánk fővárosa ellen, népi demokratikus rendünk, a munkásosztály hatalma ellen. …''” A beszéd beolvasását [[Szepesi György]] rádióriporter konferálta le.<ref>[https://24.hu/tudomany/2016/10/24/oktober-24-tankok-budapesten-es-kadar-izzo-haragja/ Október 24.: tankok Budapesten és Kádár izzó haragja], 24.hu</ref>
 
[[október 25.|Október 25-én]] Gerő Ernőt leváltották, így az MDP Központi Vezetőségének első titkára lett. Aznap délután 15 óra 30 perckor beszédet mondott a Kossuth Rádióban: a kialakult helyzetet súlyosan elítélte, ismét ellenforradalomnak nevezte,<ref name=":0">[http://nava.hu/id/1068646/ Magyarország története 42. rész -– 1956: A Szabadságharc, ismeretterjesztő filmsorozat] 2009, MTV</ref> kimondta, „a népköztársaságunk államhatalma ellen irányuló fegyveres támadást minden lehetséges eszközzel vissza kell verni.”<ref>A forradalom hangja. Összeállította Varga László. Budapest 1989. 71-72. lap.</ref> Másnap a ''PB'' helyett létrehozott ''Direktórium'' tagja, [[október 28.|október 28-án]] a ''Központi Vezetőség Elnökségének'' elnöke lett. [[Október 30.]] és [[november 4.]] között a Nagy Imre-kormány államminisztere volt. Október 30-án az ekkor létrejött [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] Intéző Bizottságának tagja lett.
 
[[november 1.|November 1-jén]] 22 óra előtt a Kossuth Rádióban hangzott el az a beszéde, melyben a forradalmat „népünk dicsőséges felkelésének” nevezte, s bejelentette az MSZMP megalakulását.<ref>Egy népfelkelés dokumentumaiból, 1956. Budapest 1989. 91-92.lap.</ref> A beszédet felvételről játszhatták be,<ref>Több forrás összevetéséből a történészek ezt állapították meg.</ref> mivel Kádár a délután folyamán távozott az Országházból, majd [[Münnich Ferenc]]cel együtt Budapestről. Időközben ugyanis a szovjet vezetés [[Moszkva|Moszkvában]] úgy döntött, hogy Münnich vagy Kádár lenne a legalkalmasabb a forradalom leverése utáni folytatáshoz. A Moszkvába juttatási akció megszervezésével a KB-titkár [[Leonyid Iljics Brezsnyev]]et bízták meg. A visszaemlékezések szerint Andropov budapesti nagykövet üzent Münnichnek, jöjjenek megbeszélésre a szovjet nagykövetségre. Münnich kocsit küldött Kádárért az Országházba, együtt értek a nagykövetséghez, ott felkérték őket, szálljanak át egy szovjet autóba. Azzal a tököli szovjet bázisra vitték őket, ott közölték, hogy a legfelsőbb szovjet vezetés kíván tárgyalni velük a magyarországi helyzetről. Repülőgéppel Ungvárra, onnan Munkácsra vitték őket, ahol találkoztak az akciót szervező Brezsnyevvel. Münnichet és Kádárt elkülönítve, két repülőgéppel vitték Moszkvába. [[november 2.|November 2]]–[[november 3.|3-án]] Moszkvában több kommunista ország állami és pártvezetői tárgyaltak velük a magyarországi helyzetről:
115. sor:
[[November 2.|November 2-án]] Moszkvába érkezésük után egyenesen az SZKP elnökségi ülésére vitték őket. Kádár – ekkor még nem tudva, fogolyként vagy leendő vezetőként van-e jelen – beszámolójában vállalta a felelősséget az új párt, az MSZMP megalapításáért, a semlegesség kimondásáért és a Varsói Szerződésből való kilépésért, miközben – nyitva hagyva mozgásterét – úgy értékelte, Nagy Imre politikájában „vannak ellenforradalmi elemek is”. A katonai rendcsinálást nem ajánlotta, mondván, azzal a kommunista párt végképp elvesztené a hitelét.
 
[[November 3.|November 3-án]] visszaérkezett Moszkvába [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]] szovjet pártvezető, akinek egy nappal előtte [[Josip Broz Tito|Titó]] [[Brioni Nemzeti Park|Brioni-szigetén]] Kádárt javasolta az új magyar vezetőnek, a korábbi moszkvai nagykövet Münnichhel szemben. Az SZKP elnökségi ülésén Kádár végighallgatta Hruscsov helyzetértékelését, mely szerint Magyarországon ellenforradalmi veszély van, válaszában már úgy fogalmazott: „Igen, Önöknek igazuk van. Ahhoz, hogy a helyzet stabilizálódjon, most az Önök segítsége kell.”<ref name=":1">[http://nava.hu/id/1068646/ Az ülés jegyzőkönyve szerint. Magyarország története 42. rész -– 1956: A Szabadságharc, ismeretterjesztő filmsorozat] 2009, MTV</ref> Amivel saját részéről elfogadta a szovjet vezetés által már 3három napja eldöntött szovjet katonai beavatkozást.<ref name=":0" /> Az ülésen ezután Hruscsov ismertette a leendő magyar kormány névsorát, majd Kádár már arról beszélt, hogy Magyarországon „az ellenforradalmárok kommunistákat gyilkolnak, Nagy Imre pedig fedezi őket.”<ref name=":1" />
 
[[november 4.|November 4-én]] hajnalban Kádár és Münnich [[Ungvár]] érintésével [[Szolnok]]ra repült. Reggel 5 órakor – az ungvári rádióból közvetítve – a szolnoki rádió hullámhosszán elhangzott a [[Első Kádár-kormány|magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány]] megalakításának bejelentése. [[november 7.|November 7-én]] Kádárt szovjet tankokkal hozták [[Budapest]]re, egyenesen a szovjet katonák őrizte Parlament épületébe vitték, melyet az első két hónapban el sem hagyott, az ott kialakított hálószobában aludt feleségével, szovjet szakértőkkel a szomszéd szobákban. Létrehozta az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] Ideiglenes Intéző Bizottságát, aminek elnöke lett. Ugyanezen a napon [[Dobi István]] kinevezte a [[Kormány (állami szerv)|Minisztertanács]] elnökévé.
172. sor:
 
[[Kép:Grab Kádár János.JPG|bélyegkép|250px|Kádár János és felesége, [[Tamáska Mária]] sírja a [[Fiumei Úti Sírkert]]ben]]
[[2007]]. [[május 2.|május 2-ára]] virradóra a Fiumei úti temetőben található sírját ismeretlen tettesek megrongálták. Kádár és felesége síremlékének márvány fedlapját leemelték, a földet kihányták, a koporsót felfeszítették és elvitték Kádár csontjainak a medencecsonttól felfelé eső részét a koponyájával együtt és felesége urnáját, mely Kádár János koporsóján volt elhelyezve.<ref>[http://www.lanchidradio.hu/derektol_hianyzik_kadar_janos_tobben_orzik_a_sirkertet_20070503 Deréktól hiányzik Kádár János -– többen őrzik a sírkertet] {{Wayback|url=http://www.lanchidradio.hu/derektol_hianyzik_kadar_janos_tobben_orzik_a_sirkertet_20070503 |date=20070506050541 }} Lánchíd Rádió, 2007-05-03</ref> Feltételezhető, hogy a tettesek többen voltak: először eltávolították a fedlapot, amire a „gyilkosok 56” feliratot fújták rá, utána majdnem 2 méter mélyen kiásták a sírt. A fémkoporsóba a lábhoz közeli részen egy 30×30 centis lyukat vágtak. A koporsó valószínűleg ekkor telt meg földdel, ami nehezítette a csontok keresését.
 
Az ugyanabban a temetőben található [[Munkásmozgalmi Pantheon]]ra vélhetően ugyanebben az időben vagy a környékén feketével a következő feliratot festették: ''„Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat. 1956–2006”'' A felfestett sor idézet a [[Kárpátia (együttes)|Kárpátia]] együttes ''[[Piros, fehér, zöld|Neveket akarok hallani]]'' c. számából. A sírrongálás és a felirat közti kapcsolatot a [[Magyar Rendőrség|rendőrség]] vizsgálta. A parlamenti és parlamenten kívüli pártok elítélték a kegyeletsértést. A rendőrség tízfős nyomozócsoportot hozott létre az ügyben.<ref>{{Cite web |url=http://ma.hu/page/cikk/aaa/0/168240/1 |title=Kádár János sírját meggyalázták -– felfeszítették a koporsót<!-- Robot generálta cím --> |accessdate=2007-05-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927193124/http://ma.hu/page/cikk/aaa/0/168240/1 |archivedate=2007-09-27 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.haon.hu/hirek/Orszagos/cikk/eltuntek-kadar-janos-foldi-maradvanyai/cn/news-20070502-02252030 |title=Boon.hu – Eltűntek Kádár János földi maradványai |accessdate=2007-05-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111211091159/http://www.haon.hu/hirek/Orszagos/cikk/eltuntek-kadar-janos-foldi-maradvanyai/cn/news-20070502-02252030 |archivedate=2011-12-11 }}</ref><ref>[http://www.origo.hu/itthon/20070502meggyalaztak.html [[Origo.hu|Origo]] – Meggyalázták Kádár János sírját]</ref><ref>[http://hvg.hu/itthon/20070502_kadar_sirja.aspx?s=24h HVG – Meggyalázták Kádár János sírját]</ref><ref>[https://index.hu/politika/belfold/kadar0502 Index-Ellopták Kádár csontjait és felesége aranyból készített urnáját]</ref> A nyomozás azonban eredménytelennek bizonyult, [[2007]]. [[november 29.|november 29-én]] a tettes(ek) kilétének megállapítása nélkül zárták le az ügyet.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20071129-lezartak-a-nyomozast-kadar-janos-sirjanak-megrongalasa-ugyeben.html Nem keresik tovább a Kádár-sír megrongálóit] – Origo, 2007. november 29.</ref> Az eset után Kádár sírjánál térfigyelő [[kamera|kamerákat]] szereltek fel.
 
== Főbb kitüntetései ==
210. sor:
== Irodalom ==
* [[Gyurkó László (író)|Gyurkó László]]: ''Arcképvázlat történelmi háttérrel'', [[Magvető Könyvkiadó]], 1982, {{ISBN|9632719824}}
* [[Huszár Tibor (szociológus)|Huszár Tibor]]: ''Kádár -– A hatalom évei 1956–1989'', Corvina, Budapest, 2006, {{ISBN|9631354695}}
* Huszár Tibor: ''Kádár János politikai életrajza 1912-1989. I-II.'', Szabad Tér-Kossuth, Budapest, 2001, {{ISBN|0439001425503}}
* [[Moldova György]]: ''Kádár János I-II.'', Urbis Kiadó, Budapest, 2006, {{ISBN|9789639706002}}
216. sor:
* Roger Gough: ''Kádár János, a jó elvtárs?'', JLX Kiadó, Budapest, 2006, {{ISBN|9633052424}}
* [[Majtényi György]]: ''Vezércsel – Kádár János mindennapjai'', Libri, Budapest, 2012 {{ISBN|9789633101605}}
* [[Csaplár Vilmos]]: ''Igazságos Kádár János'' -– [[regény]] (Magyar Könyvklub, Budapest, 2001) {{ISBN|9635474199}}
*Benedek Szabolcs: Kádár hét napja -– regény (Helikon Kiadó, Budapest, 2018) {{ISBN|9789634790051}}
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kádár_János_(politikus)”