Főmenü megnyitása

Módosítások

8 462 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
új lap
{{Horvát település infobox
|név = Kisdarnóc
|helyi név =
|kép = Brodski Drenovac
|képméret =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1méret =
|embléma2 =
|embléma2aláírás =
|embléma2méret =
|mottó =
|becenév =
|megye = Pozsega-Szlavónia
|község = Pleterniceszentmiklós
|rang = falu
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző =
|irányítószám = 34315
|körzethívószám = (+385) 33
|testvértelepülései =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 115
|terület =
|szélességi fok = 45
|szélességi ívperc = 13
|szélességi ívmásodperc = 15
|hosszúsági fok = 17
|hosszúsági ívperc = 45
|hosszúsági ívmásodperc = 0
|szöveg pozíciója =
|weboldal =
}}
'''Kisdarnóc''' ({{ny-hr|Brodski Drenovac}}) [[falu]] [[Horvátország]]ban, [[Pozsega-Szlavónia megye|Pozsega-Szlavónia megyében]]. Közigazgatásilag [[Pleterniceszentmiklós]]hoz tartozik.

== Fekvése ==
[[Pozsega|Pozsegától]] légvonalban 13, közúton 23 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re délnyugatra, a Dilj-hegység északnyugati lejtőin, az Orljava bal partján fekszik. A falu házai két oldalon a folyóval párhuzamos hosszú főutca mentén sorakoznak.

== Története ==
Az Orljava mentén található középkori Darnóc várát királyi várként [[1230]]-ban említik először ''„Castrum (regis) de Posoga Dornoch vocata iuxta fluvium Orioa”'' alakban, míg a vár alatti település [[1310]]-ben ''„Poss. Dornoch”'' néven szerepel először írásos forrásban. 1310 és 1509 között a dorozsma nembeli Garai-Bánfi család tulajdonában volt. Közben a Garai család kihalta után egy ideig a vingárti Gerébek is birtokosai voltak. [[1506]]-ban a várat már ''„Castellum Kysdarnowcz”'' néven említik megkülönböztetésül a Verőce megyei [[Darnóc]] várától, ugyanekkor a falu is ''„Kis-Darnovcz”'' néven szerepel a vár tartozékainak felsorolásában. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye </ref> A várnak ma már nyoma sincs.

A török [[1536]] körül foglalta el és a Pozsegai szandzsákhoz csatolta. A török hódoltság alatt a település [[náhije]] központjaként mezővárosi rangot viselt és így szerepel 1566-ban a török defterben is. [[1698]]-ban ''„Drinovacz”'' néven 20 portával a hajdútelepülések (pagus haidonicalis) között szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. <ref>[https://issuu.com/mesicbooks/docs/ive_ma__uran_-_popis_naselja_i_stan/5 Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása] </ref> A Gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye része lett.

[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Drenovacz”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Drenovacz”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 154. o.]</ref>
Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Drenovacz”'' néven 115 házzal, 549 katolikus és 35 ortodox vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.] </ref>

1857-ben 513, 1910-ben 1065 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 92%-a horvát, 5%-a szerb anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Bródi járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 686 lakosa volt. Temploma, iskolája, közösségi háza van.

== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref> http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf </ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 513 || 589 || 625 || 846 || 890 || 1.065 || 1.142 || 1.154 || 1.078 || 1.121 || 1.131 || 1.134 || 1.057 || 905 || 828 || 686
|-
|}

== Nevezetességei ==
*[[Szent Demeter]] tiszteletére szentelt római katolikus templomát a [[14. század]] elején egy kerek alaprajzú, horvát régészek szerint [[7. század|7.]] - [[9. század]]i erődítmény maradványaira építették [[gótika|gótikus stílus]]ban. Az egykori sáncgyűrű nyomai ma már nem nagyon látszanak. A templom körül temető található. A templom egyhajós épület sokszögletű szentéllyel, zömök négyszögletes harangtoronnyal. Később a szentély falát megmagasították és védőtornyot formáltak belőle, melyről a felső részén kialakított lőrések tanúskodnak. Az apszist kívülről négy támpillér erősíti, a külső falat számos bevésés borítja. Belső részének gótikus díszei a diadalív korintoszi oszlopfői és a szentély háromrészes ülőfülkéje. Az újabb időben a templom egyik belső freskóján a vakolat alatt [[Glagolita ábécé|glagolita feliratot]] fedeztek fel, mely valóságos szenzációként hatott mivel a horvát szakemberek a korabeli Észak és Dél-Horvátország közötti kulturális kapcsolat bizonyítékát látták benne. Ilyen felirat korábban [[Szlavónia]] területén nem került elő.

*Falumúzeum.

== Oktatás ==
A településen a pleternicai elemi iskola négy osztályos területi iskolája működik.

== Sport ==
Az NK Hrvatski Dragoljovac labdarúgklubot 1995-ben alapították.

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
*[http://www.pleternica.hr/ Pleternica város hivatalos oldala] {{hr}}
*[https://www.tz.pleternica.hr/ Pleternica turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[https://mapire.eu/en/map/europe-18century-firstsurvey/?bbox=1951743.080816859%2C5735161.957137253%2C1971005.2119447235%2C5742805.65996577&layers=osm%2C163%2C165 Az első katonai felmérés térképe]
*[https://issuu.com/mesicbooks/docs/josip_buturac_-_stanovnistvo_pozege Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. ] {{hr}}
*[https://varak.hu/latnivalo/index/2984-Kisdarnoc-templom/ Varak.hu:Kisdarnóc]
*[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/ii-kotet-32A7/pozsegavarmegye-4940/varosai-496F/ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
*[https://bus.hr/hrvatska/kulturna-dobra-grada-pleternice/ Pleternica kulturális emlékei] {{hr}}
*[https://www.glas-koncila.hr/zupa-preobrazenja-gospodnjega-u-bucju-prometno-desnicarenje-slavonskoga-beca/ Glas-koncila.hr: Župa Preobrazenja Gospodnjega u Bučju. Prometno »desničarenje« slavonskoga Beča!] {{hr}}

== További információk ==
*[http://tzzps.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://darhiv.ffzg.unizg.hr/id/eprint/3943/1/RUPERT%20-%20Diplomski%20(kona%C4%8Dna,%20kona%C4%8Dna%20verzija).pdf Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka] {{hr}}
*[https://hrcak.srce.hr/file/143315 Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)] {{hr}}

{{Pozsega-Szlavónia megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória: Pozsega-Szlavónia megye települései]]