„Apponyi-kastély (Hőgyész)” változatai közötti eltérés

Az ''Apari-''nak nevezett birtokot a hozzátartozó falvakkal és pusztákkal [[1722]]-ben kapja meg hadi érdemeiért a lotaringiai hercegségi családhoz tartozó Claudius Florimundus Mercy ([[Savoyai Jenő]] lovassági tábornoka, majd a visszafoglalt [[Bánság]] kormányzója). Más források szerint a Sinzendorf családtól 15  000 Ft-ért veszi meg. Ennek az öt faluból és harminc pusztából álló birtoknak a központjává teszi [[Hőgyész]]t, és így a terület mint Hőgyészi Uradalom kezdi meg fejlődését. Az uradalom szépen gyarapodott, közel negyven év alatt több mint 20  000 holddal bővült a termőföld irtások és egyéb talajjavító munkálatok révén (ebben az időszakban, Tolna megyében csak az Eszterházy[[Esterházy család]] dombóvári birtoka volt nagyobb).

A Mercy-kastélyt megelőzően állt egy kisebb földszintes kastély a településen, amelyet a korabeli írásokban gyakran mint várat, várkastélyt említenek. Ennek az lehet az oka, hogy az épület cölöpökön állt és sáncokkal volt körülvéve. Ezt az állítást ugyan több más okirat cáfolja, többek között az a leírás is, mely az 1773. évi felmérésben már mint emeletes kastélyt említi. Ebben az évben vették át a birtokot az Apponyiak. A kastély tényleges korának megállapításában [[Bél Mátyás]] műve lehet segítségünkre, amelyben így ír: „Hőgyész a Mercy grófnak új és elegáns kastélyáról nevezetes”. Ez a kézirat [[1730]]-ban íródott, még Claudius Fl. Mercy halála előtt. Ezen adatok ismeretében a történészek Mercy gróf halála, azaz 1734 előttinek tekintik a nagykastélyt, amit fogadott fia, Anton építtetett tovább, aki ott is halt meg, és a csicsói kápolnában helyezték örök nyugalomra.