„Aszpartám” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (A hivatkozást javítom, amely alkalmasint időközben megváltozott.)
}}
}}
Az '''aszpartám''' {{INN|aspartame}} mesterséges édesítőszer. Kémiailag [[fehérje|dipeptid]] származék, ami L-[[aszparaginsav]]ból és L-[[fenil-alanin]]ból állállítható elő. Az 1970-es évek óta igen széles körben alkalmazzák az [[élelmiszeripar]]ban. SzámaJelölése az EU-ban: '''E951'''.
 
Az aszpartám az esszenciális fenilalanin és a nem-esszenciális [[aszparaginsav]] [[aminosavak]] dipeptidjének metil-észtere, szervezetben aszparaginsavra, fenilanilinre és [[metanol]]ra bomlik. A [[fenilketonuria]] nevű, ritka genetikai betegségben szenvedők szervezete a fenilanilint nem tudja elbontani, erre figyelmeztet a „fenil-alanin forrást tartalmaz” felirat az aszpartámmal édesített termékeken. Az EU Élelmiszer Tudományi Bizottsága (EFSA, European Food Safety Authority) az interneten terjedő, és az aszpartámnak tulajdonított káros hatásokról szóló vélelmekre tekintettel felülvizsgálta az aszpartám toxicitását. Cáfolta az aszpartámra vonatkozó vádakat és arra a következtetésre jutott, hogy a 40&nbsp;mg/testtömeg kg-os megengedhető napi beviteli szint helyes és továbbra is fenntartható.<ref>[https://weborvos.hu/weborvos/tenyek-az-aszpartamrol-69212 Tények az aszpartámról – OÉTI]</ref>
Az aszpartám [[molekularács]]ban kristályosodó, színtelen anyag, mely vízben kevéssé, [[Etanol|etil-alkoholban]] jobban oldódik. Vizes oldata gyengén [[sav]]as kémhatású, és savas kémhatáson vízoldhatósága jelentősen nő. (Ezért alkalmas üdítők, szörpök ízesítésére is.)
 
Az aszpartám a [[Szacharóz|répacukornál]] mintegy kétszázszor édesebb ízű anyag. Éppen ezért a vegyület bomlása során felszabaduló energiamennyiség és az édes ízhatás lényegesen kedvezőbb arányt mutat, mint a répacukornál. Ez indokolja édesítőszerként, diétás készítményekben való alkalmazását. Bár az édes íz érzete az aszpartám esetén a mesterséges édesítőszereket alapul véve jól közelíti a cukorét, attól azért mind intenzitásában, mind hatóidejében eltér. Ezért más mesterséges édesítőszerekkel együttesen, keverékként adják az élelmiszerekhez, hogy a cukor ízhatását minél tökéletesebben megközelítsék. Jól kombinálható például [http://tudatosvasarlo.hu/eszam/e-950-aceszulf-m-k aceszulfám-K]-val. Az aszpartám-aceszulfámsó néven ismert édesítőszert 3:2 tömegarányban aszpartámból (E 951) és aceszulfámból (E 950) állítják elő és az [[Európai Unió]]ban az [[E-számok|E 962E962]] jegyzékszámot viseli.<ref>{{Cite web |url=http://tudatosvasarlo.hu/category/kateg-ri-k/des-t-szerek# |title=Archivált másolat |accessdate=2011-09-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111118110036/http://tudatosvasarlo.hu/category/kateg-ri-k/des-t-szerek# |archivedate=2011-11-18 }}</ref>
 
[[Sav]]as vagy [[lúg]]os [[hidrolízis]]ekor az észterk[[Észterek|észterkötésötés]] felbomlásával [[metanol]] (metil-alkohol), erélyesebb körülmények között a [[peptidkötés]] felbomlásával [[aszparaginsav]] és [[fenil-alanin]] keletkezik.
A peptidkötés lúgos kémhatáson illetve melegítés hatására is bomlik. Ezért az aszpartám sütőipari termékek édesítésére kevésbé alkalmas (bár hőstabilitása bizonyos anyagok jelenlétében, például maltodextrin vagy bizonyos zsírok, olajok mellett, növelhető).
 
26

szerkesztés