„Csáth Géza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
29. sor:
== Élete és munkássága ==
 
Brenner József és Decsy Etelka gyermekeként született Szabadkán, 1887-ben. Csáth anyjaAnyja korán meghalt, főügyész apja későbbi feleségével együtt nevelte. Szenvedélyesen zenélő apja hegedűművészt akart nevelni belőle, de ő festő akart lenni. Alkotásvágya miatt nem volt türelme gyakorolni, festményeit pedig a rajztanára kinevette, és csak elégségesnek ítélte. Írásait viszont környezete már korán értékelte. A ''[[Bácskai Hírlap]]'' közönségének 14 éves korában mutatkozott be mint zenekritikus, de tizenhét éves koráig nagyon keveset írt. Nyolcadikos gimnazistaként [[Bródy Sándor (író)|Bródy SándorSándornak]]nak, a ''Jövendő'' akkori főszerkesztőjének küldte el ''A kályha'' című novelláját. Bródy biztatására kezdett komolyabban foglalkozni az írással.
 
[[1904]]-től, az érettségi után a [[Semmelweis Egyetem|Budapesti Orvosi EgyetemEgyetemen]]en tanult, az [[anatómia]] és az [[élettan]] lekötötte minden idejét. [[1906]]-tól a ''[[Budapesti Napló]]''ban jelentek meg írásai, de más lapokban is publikált. A ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]''nak [[1908]]-as alapításától munkatársa volt. Ugyanebben az évben jelent meg első novelláskötete, ''A varázsló kertje''. [[1909]]-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd Budapesten, a Moravcsik-féle Elme- és Idegkórtani Klinikán kezdett dolgozni gyakornokként. (Az épületben ma a [[Semmelweis Egyetem]] Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája működik, és márványtábla őrzi Csáth emlékét, amelyet [[2005]] szeptemberében [[Kéner Balázs]] újságíró, Csáth-kutató állított.)
 
Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az ''Egy elmebeteg nő naplója'',<ref>[http://mek.oszk.hu/04600/04692/04692.pdf Egy elmebeteg nő naplója Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya], mek.oszk.hu</ref> mely – saját naplóját leszámítva – egész munkásságának legnagyobb szabású darabja. Ebben egy [[paranoia|paranoiás]] nő kórképét írta meg, amelyben a hagyományos [[pszichiátria]] és a [[pszichoanalízis]] szempontjai keverednek. Többek között ez a mű ihlette [[Szász János (rendező)|Szász János]] filmrendező [[Ópium – Egy elmebeteg nő naplója]] című filmjét, mely a [[2007-es Magyar Filmszemle|38. Magyar Filmszemlén]] négy díjat is nyert. Az alkotás irodalmi szakértője az emléktáblát állító Kéner Balázs volt.