„Osztrák udvari kancellária” változatai közötti eltérés

[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]], Ausztria uralkodó főhercegnője uralkodási idejében (1740-től) az udvari kancellária illetékességi köreit erősen megnyirbálták. Igen fontos hatáskörök – elsősorban a külpolitika ügyei – átkerültek az udvari kancelláriától az államkancellár hivatalához ''(Staatskanzlei).'' [[1749]]-ben további ügyköröket irányítottak át az újonnan megszervezett központi államigazgatási hivatalhoz, a „[[Directorium in publicis et cameralibus]]”-hoz{{wd|Q11812288}}, melynek élén a reformista [[Friedrich Wilhelm von Haugwitz]]{{wd|Q689274}} gróf állt. [[1753]]-tól Haugwitz átvette az osztrák és a cseh udvari kamara vezetését. [[1761]]-ben az osztrák és a cseh kamarákat egyesítették egyetlen császári-királyi cseh-osztrák udvari kancelláriává ''(k.k. vereinigtevereinigter böhmisch-österreichischeösterreichischer Hofkanzlei),'' amely gyakorlatilag már a két országrész közös és egységes [[belügyminisztérium]]ának felelt meg.<ref name="Kallbrunner">{{cite book | title = Von der Vereinigung der österreichischen u. böhmischen Hofkanzlei bis zur Einrichtung der Ministerialverfassung (1749-1848). Die Zeit des Directoriums in publicis et cameralibus (Vorstadien 1743-1749. Das Directorium 1749-1760). Aktienstücke. | url = https://books.google.hu/books/about/Von_der_Vereinigung_der_%C3%B6sterreichische.html?id=ccfEtwAACAAJ&redir_esc=y | editor = Joseph Kallbrunner | author = Joseph Kallbrunner | coauthors = Heinrich Kretschmayr, Melitta Winkler | publisher = Holzhausen | year = 1970 | language = német}}</ref> Haugwitz reformjai az udvari kancelláriák [[rend (feudalizmus)|rendi politikai jellege]] ellen irányultak. A kancelláriák a saját tartományi kormányzatuk erősen partikuláris, rendi érdekeit képviselték, míg Haugwitz központosított és egységes államkormányzásra, a rendi befolyás kiküszöbölésére törekedett. A [[hétéves háború]] után a „Directorium”-ot megszüntették, Haugwitz gróf az újonnan szervezett államtanácsban ''(Staatsrat)'' kapott helyet, mint a belső ügyek államminisztere (mai szóval belügyminiszter).<ref name="AEIOU"/>

[[Ferenc magyar király|Ferenc császár]] uralkodása idején, [[1797]]-ben a közös cseh-osztrák udvari kancelláriát ismét két önálló kancelláriára bontották szét, de [[1802]]-ben a kancellária-rendszert egészében újjászervezték, és ismét létrehozták az egyesített udvari kancelláriát ''(vereinigtevereinigter Hofkanzlei),'' mely egészen az [[1848-as európai forradalmak|1848–49-es forradalmakig]] állt fenn. Az 1849-et követő [[neoabszolutizmus|neoabszolutista]]{{wd|Q671862}} birodalmi közigazgatási átalakítás keretében az udvari kancelláriákat megszüntették, illetékességi köreit az újonnan alakított császári-királyi Belügyminisztérium ''(k.k. Innenministerium)'' vette át.<ref name="AEIOU"/>