„Szirmabesenyő” változatai közötti eltérés

[[File:LMU-409 Ikarus-ARC E127 in Szirmabesenyő.jpg|bélyegkép|275px|jobbra|Autóbusz Szirmabesenyőn]]
 
== Földrajzi jellemzőijellemzők ==
 
A [[Bükk-vidék]] keleti részén, a [[Sajó (folyó)|Sajó]] nyugati partja mellett fekszik, [[Miskolc]]tól 4 km távolságra. A község és környékének átlagos tengerszint feletti magassága 115-120 méter. További szomszédos települései [[Sajóvámos]] (4 km-re) és [[Sajókeresztúr]] (2 km-re).
=== Elhelyezkedés ===
A [[Bükk-vidék]] keleti részén, a [[Sajó (folyó)|Sajó]] nyugati partja mellett fekszik, [[Miskolc]]tól 4 km távolságra. A község és környékének átlagos tengerszint feletti magassága 115-120 méter. További szomszédos települései [[Sajóvámos]] (4 km-re) és [[Sajókeresztúr]] (2 km-re).
 
=== Talajtípusok ===
A településre három talajtípus jellemző: barna erdőtalaj, kilúgozott csernozjom és a barna föld. A talajerózió az Északi-középhegységhez tartozó területeken jelentős, ahol a fogyatkozó erdőségek miatt a csapadék gyorsabban jut le a lentebb lévő földekre, mely nagyobb vízmennyiségek esetén ráhatással van a talajréteg elvékonyodására. <ref name=":1">http://regio.hu/szirmabesenyo/22_Megalapozo.pdf</ref>
 
=== Éghajlat ===
A településre amblokk a mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemző, de Szirmabesenyő északi részén a mérsékelten száraz klimatikus viszony a jellemzőbb.<ref name=":1" />
 
== Helytörténet ==
 
Szirmabesenyő első írásos emléke III. András magyar király uralkodása idején keletkezett. Az említett '''1291'''-es dokumentum közlése szerint '''''Besenew''''' település a [[Miskolc nemzetség]]<nowiki/>ből való '''Besenyei Sándor''' fiainak tulajdona volt – innen a település nevének eredete, mely egyben a településen élt besenyő közösségre is utal. A településen egy 1332-es említés szerint egy Mindenszentekről elnevezett egyház működött, mely után fennmaradtak a pápai tizedjegyzék adatai is. <ref>http://szirmabesenyo.hu/telepulesunk/</ref>
 
 
 
A település alapító atyja gróf ''szirmai és szirmabesenyői'' '''Szirmay István''' volt<ref>https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Saa_20_Rmcs_04/?pg=119&layout=s</ref>, aki I. Lipót magyar király által jóváhagyva '''1694'''-ben költöztette át földműveseit [[Szirma|Szirmá]]<nowiki/>ról Kelecsénybe, s ebből kifolyólag lett a település neve Szirmabesenyő – utalva a hely birtokosaira, s a lakosság eredetére. Szirmay István felépítette a családi kúriát, majd leszármazottjai az XVIII. században barokk kastélyt építtettek, illetve átvették a település kegyúri posztját is. Az ő fennhatóságuk alatt épülhetett ki a helyi oktatási intézmény is, melynek első írásos emléke 1746-ból származik. <ref name=":0">http://szirmabesenyo.hu/intezmenyek/#szinyeisuli</ref> A kastély jelentősebb tulajdonosa gróf ''szirmai és szirmabesenyői'' '''[[Szirmay Alfréd]]''' volt, akinél gyakorta vendégeskedett sógora, Szinyei Merse Pál, aki itt festett művei miatt máig a település művészeti arculatának képviselője.
 
Az 1956. október 26-ikai sortűzben elhunyt helyi áldozat volt Koczán Imre és Nagy István.
 
Az 1971-es szirmabesenyői árvíz okozta károk nagy befolyással volt a település lakosságának életére; ehhez az eseményhez köthető a helyi roma kisebbség Sajókeresztúrba való áttelepülése is.
 
A település történetének meghatározó vezetője '''Fedor Vince''', aki 1975-től 2014-ig tanácselnök, majd polgármester volt. Az ő fennhatósága alatt épült ki a település infrastruktúrája, mai arculata.<ref>https://napkeletnepe.hu/2018/01/17/fedor-vince/</ref>
384

szerkesztés