„Kettős fejedelemség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
|||
17. sor:
[[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a Bulcsú [[Harka (méltóság)|harka]] vezetésével nála járt magyar küldöttség elmondása alapján azt írja, hogy a magyarok első vezetője, a ''fejedelem'' ''([[arkhón]])'' mellett két fontos tisztség volt, a nagyobbik rangú ''gyila'' és a kisebbik rangú ''karha''. Ha ez megfelel a türk rendszernek, akkor a harmadik tisztség, a ''karha'' megfelel a kazár ''yiltever'' és [[türkök|keleti türk]] ''elteber'' címnek, aki a csatlakozott idegen népeket irányította. Azaz a ''karha'' – mai alakban [[Horka (méltóság)|horka]] – a [[kabarok]] három törzsének vezetője lenne. A [[császár (rang)|császár]] viszont itt nem említi a [[kende (méltóság)|kende]] címet, a ''fejedelem'' a görög [[arkhón]] alakban szerepel. Bulcsú megmondta azt is, hogy a ''fejedelem'' akkor [[Falicsi magyar fejedelem|Falicsi]] volt. A leírás azt sejteti, hogy a fejedelem hatalma valódi és egyszemélyes volt ekkor, különben említene egy ilyen különleges rendszert, a [[szakrális kettős királyság]]ot, amit a források korábban a kazárok és a magyarok esetén is leírnak.
Kérdés, hogy a honfoglalás, azaz [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] és [[Kurszán fejedelem]] idején létezett-e ilyen rendszer. Az igen választ azzal szokták alátámasztani, hogy a későbbi krónikás hagyomány szerint „Álmos nem jöhetett be Pannóniába” ezért „Erdélyben” megölték, azaz ez szakrális gyilkosság lett volna. [[895]] és [[900]] között [[Arnulf keleti frank király|Arnulf császár]] szövetségeseként csak az annak birodalmába nem tartozó Pannónián kívüli területeket foglalták el, amiben [[Nagy-Morávia]], a [[Duna–Tisza köze]] és [[Erdély]] benne voltak, azaz Erdélyben is benn volt már a 895-ben egyáltalán elfoglalandó országban Erdély és így Álmos, így ő nem azért halt meg, mert nem jöhetett „be”. A [[hunok]] és az [[avarok]] is ezt a területet foglalták el először, mint az eurázsia sztyeppe legnyugatibb nyúlványát, ami még kívül esett a római/frank birodalmon. [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] elfoglalására az Arnulf halála miatt felbomló szövetség után került sor [[Kurszán fejedelem]] vezetésével, aki előtte és utána is vezető szerepet játszott a [[kabarok]]kal együtt a nyugati hadjáratokban egészen [[904]]-es meggyilkolásáig. Kurszán katonai szerepe kizárja a szakrális királyi, azaz kende tisztségét, viszont összhangban van a [[Harka (méltóság)|harka]] tisztséggel. Róna-Tas András felvetése szerint ő talán – nem bizonyítható – Árpád öccse lehetett. Árpádnak egyébként nem tudunk egyetlen testvéréről sem, ami egy valószerűtlen helyzet, hiszen neki is volt legalább öt fia. Ha mégis lehet valami tartalma a „Kende fia Kurszán”-nak, akkor ez a kende esetleg mégis Álmos lehetne, de akkor is zavaró a krónikás hagyomány „a magyaroknak Álmos és Árpád előtt más fejedelmük nem volt” közlése.
Bulcsú ''harkáról'' biztosan tudjuk, hogy nem tartozott Árpád családjához, és már az ő apja, [[Káli]] is viselte a harka tisztséget. Kálitól származik egyébként a [[Kál nemzetség]], és a [[Káli-völgy]] az ő nevét viseli. A ''gyula'' tisztség fontossága is csökkent, az [[I. István magyar király|István királyról]] szóló történetek szerint az erdélyi „Gyulák” viselték. A későbbi krónika nem tudta, hogy ez nem személynév, hanem tisztség volt.
| |||