„Noether-tétel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
Kimondja, hogy ha egy (fizikai) rendszerben valamilyen folytonos („differenciálható”, azaz ha kis változtatáshoz csak kis változás tartozik a rendszer viselkedésében) [[szimmetria]] érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve [[megmaradó mennyiség]] (az ún. „Noether-töltés”) tartozik.
A tételt [[Emmy Noether]] bizonyította [[1915]]-ben, miután [[David Hilbert|Hilbert]] és [[Felix Christian Klein|Klein]] meghívására a [[Göttingeni Egyetem]]re ment oktatni. A tétel alapvető szerepet játszott az [[Albert Einstein|Einstein]] által akkoriban kidolgozott általános [[speciális relativitáselmélet|relativitáselmélet]]ben. {{refhely|Turnbull}}
A szimmetriaelvek a kémiában vagy a szilárdtestfizikában is fontos szerepet játszanak, de talán a [[részecskefizika|részecskefizikában]] a legalapvetőbbek. Előbbiekben az anyagok fontos tulajdonságaira következtethetünk a különböző atomi, molekula- és kristályrács-szimmetriákból, a részecskefizikában viszont gyakorlatilag minden a szimmetriákból (vagy éppen azok sérüléséből) származik: a megmaradási törvények, a [[alapvető kölcsönhatások|kölcsönhatások]], sőt a részecskék tömege is.
| |||