„Zarándoklat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kereszténység: kieg. |
|||
19. sor:
A zarándoklat vagy másképp búcsújárás a [[Római katolikus egyház|római katolikus]] egyházban és az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] kereszténységben a szent helyek látogatása. A keresztény zarándoklatok célja a [[vezeklés]], a lelki megtisztulás, a valamilyen betegségből való gyógyulás vagy a bizonyos ügyért történő imádkozás.
[[Fájl:Warszawska Akademicka Pielgrzymka Metropolitalna.jpg|bélyegkép|[[Jasna Góra-i kolostor|Jasna Górába]] igyekvő zarándokok]]
Amikor a [[4. század]]ban a keresztények üldözése megszűnt, [[Nagy Konstantin|Konstantin]] császár és anyja, [[Szent Ilona|Heléna]] [[Bethlehem]]ben és máshol is templomokat emeltek.<ref>http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/016/pc001669.html#6</ref> A zsidók [[jeruzsálem]]i zarándokútjainak mintájára a korai [[középkor]]tól a keresztények is elkezdték felkeresni a saját szent helyeiket.
Csaknem valamennyi [[gallia]]i hívő életében legalább egyszer elzarándokolt [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] sírjához – A Frank Birodalom leglátogatottabb [[búcsú]]helyéhez. A gazdagabb és bátrabb zarándokok eljutottak [[Róma|Rómába]], még távolabbi tájakról is; magukkal vitték püspökük leveleit, amelyek lehetővé tették nekik az útközben emelt zarándokszállókban való éjszakázást.{{refhely|Félegyházy Józsefː Az egyház a korai középkorban}}
A középkorban a keresztény zarándoklat a hit bizonyítását szolgálta, hiszen a zarándokhelyek gyakran messze voltak, az oda vezető út fárasztó és olykor veszélyes is volt. Ezért nagy jelentősége volt annak a fogadalomnak, hogy egy bizonyos határidőn belül valaki zarándokútra kerekedik ''(votum peregrinationis)''. A hatásosság érdekében barátok jelenlétében, hangosan szólva, térdre ereszkedve és az égbe emelt karokkal került sor erre a fogadalomtételre.<ref>Krötzl, Christian (1997). "Den nordiska pilgrimskulturen under medeltiden." In: Helgonet i Nidaros. Olavskult och kristnande i norden, 153. o.</ref>▼
Az úton lévők elszállásolása az [[irgalmasság]] gyakorlásának része volt, és ennek köszönhetően a szállásadó is részesülhetett a zarándokút áldásában. A 11-13. században azonban [[kolostor]]ok és különböző kegyes alapítványok tartottak fenn szálláshelyeket ''(hospitium)'' a fő zarándokutak mentén.<ref name="Katus, László 2000"/>▼
A [[Jeruzsálem]]be eljutott zarándokokat már valóságos szenteknek tartották; s ha útjukról visszatértek kimeríthetetlen kíváncsisággal hallhgatták elbeszéléseiket viszontagságaikról.{{refhely|Félegyházy Józsefː Az egyház a korai középkorban}}
Az utakról szóló beszámolókat többen feljegyezték az utókor számára. Gyakran szóltak arról, hogy látták [[Epheszosz|Efezus]]ban a [[A hét alvó legendája|Hét Alvó Szent]] barlangját. Chalcedonban [[Szent Tekla]] celláját, [[Malatya (település)|Melitenében]] az arannyal kirakott bazilikát, mely magában rejtette Szt. Polyeuktos csontjait stb.{{refhely|Félegyházy Józsefː Az egyház a korai középkorban}}
▲A középkorban a keresztény zarándoklat a hit bizonyítását szolgálta, hiszen a zarándokhelyek gyakran messze voltak, az oda vezető út fárasztó és olykor veszélyes is volt, mert például az átkelőknél, hegyszorosoknál gyakran rablók leselkedtek. Ezért nagy jelentősége volt annak a fogadalomnak, hogy egy bizonyos határidőn belül valaki zarándokútra kerekedik ''(votum peregrinationis)''. A hatásosság érdekében barátok jelenlétében, hangosan szólva, térdre ereszkedve és az égbe emelt karokkal került sor erre a fogadalomtételre.<ref>Krötzl, Christian (1997). "Den nordiska pilgrimskulturen under medeltiden." In: Helgonet i Nidaros. Olavskult och kristnande i norden, 153. o.</ref>
Ezután részletes előkészületekre került sor a hosszadalmas út megszervezése és finanszírozása érdekében. Ennek során általában [[végrendelet]] is készült arra az esetre, ha a zarándok nem térne haza, és idővel kialakult az úgynevezett zarándokjog (''ordi peregrinorum'' vagy ''lex peregrinorum'').<ref name="Katus, László 2000">Katus, László (2000). A középkor története. Egyetemi tankönyv, 333.o.</ref>
27 ⟶ 34 sor:
Érdekesség, hogy a késő középkorban nem feltétlenül kellett személyesen részt venni egy-egy zarándoklaton: előfordult az is, hogy pénzért küldtek maguk helyett (hivatásos) zarándokokat a vezeklésre ítélt emberek.<ref name="Katus, László 2000"/> Előbbiek aztán zarándokérmékkel bizonyították, hogy valóban elérték a célt. Ezeket azonban gyakran hamisították. A fárasztó jeruzsálemi zarándoklatot helyettesítendő bizonyos helyeken ún. labirintusjáráson lehetett részt venni. [http://www.nlcafe.hu/lelek/20140402/labirintus-technika-onismeret/] Ilyen labirintusokat máig használnak, például a [[Chartres]]-i katedrálisban, vagy Pannonhalmán (ez utóbbi azonban modern építésű).
▲Az úton lévők elszállásolása az [[irgalmasság]] gyakorlásának része volt, és ennek köszönhetően a szállásadó is részesülhetett a zarándokút áldásában. A 11-13. században azonban [[kolostor]]ok és különböző kegyes alapítványok tartottak fenn szálláshelyeket ''(hospitium)'' a fő zarándokutak mentén.<ref name="Katus, László 2000"/>
Róma egyébként azután lett a zarándokok fő célpontja, miután a pápák meghirdették a szentéveket. Az első ilyen nagyarányú szentévi zarándoklat [[1300]]-ban volt, amikor állítólag két millióan keresték fel a várost.<ref name="Katus, László 2000"/>
[[File:Faithway (2850562202) (cropped).jpg|thumb|Zarándokok a portugáliai [[Fátima (Portugália)|Fátimában]]]]
=== Zarándokhelyek ===
Keresztény szempontból különös jelentőségű zarándokhelynek számít [[Péter apostol]] és [[Pál apostol]] sírja [[Róma|Rómában]], [[Idősebb Jakab apostol]] sírja [[Santiago de Compostela]] városában, amelyhez a népszerű [[Szent Jakab-út]] ''(El Camino)'' vezet, továbbá kiemelkedők a [[Szentföld]] különböző helyszínei. Emellett léteznek kisebb zarándokhelyek, valamint olyanok is, amelyeket a [[Szentszék]], illetve az illetékes [[püspök]] nem ismer el. A leghíresebb példa ez utóbbira [[Međugorje]] [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinában]], amelyet a [[római katolikus egyház]] nem ismer el a [[Mária-jelenések]] helyeként.
| |||