Főmenü megnyitása

Módosítások

1 046 bájt hozzáadva, 21 nappal ezelőtt
A [[ősmagyar vallás|magyar ősvallás]] és a kereszténység is összekapcsolódik a kozmológiával, és elsősorban annak legfőbb szereplőjével, a Nappal.
[[A magyar nép kialakulásának időszaka|A magyar nép kialakulása]] idején a Nap-tisztelet megtalálható volt az egész [[Kaszpi-tenger|Kaszpi-]] és [[Fekete-tenger]] menti térség vallásaiban és művészetében egyaránt.{{refhely|Szabó Máriaː A magyarok csillagai, 81. o., 2005.}}
Korai keresztény templomaink is kozmológiai összefüggések ismeretére utalnak, mind csillagtájolásukban, mind pedig kör alakú formájuk miatt.{{refhely|Szabó Máriaː A magyarok csillagai, 81. o., 2005.}}
 
A vezérkultuszban a fővezér ill. [[nagyfejedelem]] a Napot megszemélyesítő, megszentelt vezető volt. Felsőbb hatalmak akaratából és támogatásával uralkodott. A Nap-jelkép mindenekelőtt a szent fejedelemhez, a ''kündü''höz kötődött, akinek a méltóságnevében is a török ''kün'', "nap" szó lappang. Olyan kivételes lény volt a magyarok hite szerint, mint a türkök szent [[kagán]]ja vagy a [[kazárok]] szakrális királya, aki az '''Ég'''től született, s így felsőbb erők, az Ég rendeléséből szervezte meg birodalmát, szabott törvényt, s tette boldoggá, gazdaggá népét.{{refhely|Dienes István, 1974, i.m.56. old}} A földi világ az égi világnak vetülete, kiterjesztése volt, tehát amint a vezér ill. nagyfejedelem rosszul uralkodik, uralma alatt nagy csapások történnek, ez azt jelenti, hogy elveszítette a felsőbb erők támogatását, és élete feláldozásával át kell adnia helyét a mennyei erőktől kedveltebb utódjának.{{refhely|Dienes István, 1974, i.m.56. old}}
 
Korai keresztény templomaink is kozmológiai[[kozmológia]]i összefüggések ismeretére utalnak, mind csillagtájolásukban, mind pedig kör alakú formájuk miatt.{{refhely|Szabó Máriaː A magyarok csillagai, 81. o., 2005.}}
A korai magyar templomépítészetünk egyik kozmológiai sajátossága, hogy tájolásában a templom [[védőszent]]jének naptári napját vették alapul, amit a napfelkeltéhez kapcsoltak. Oda építették a templom szentélyének ablakát, ahová a védőszent napjának hajnalán a Nap első sugarai estek.{{refhely|Szabó Máriaː A magyarok csillagai, 82. o., 2005.}}
 
 
[[File:Nec pluribus impar ceiling galerie des glaces versailles.jpg|thumb| [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]], a Napkirály szimbóluma. Körülötte mottója: Nec pluribus impar („Mindenki felett álló”)]]
 
==== Újkor ====
Az újkorban [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]], a Napkirály földöntúli eredetű hatalmát akarta szimbolizálni, ezért újjáélesztette a napkultuszt. Fő rezidenciája, az európai kastélyépítészet csúcspontja, a [[Versailles-i kastély]] sugarasan szétágazó utaival kérkedett, minek is képzelte magát gazdája.
84 054

szerkesztés