„II. Fülöp Ágost francia király” változatai közötti eltérés

Párizs városa rendkívül sokat köszönhetett Fülöp Ágost uralkodásának. Ugyan az udvar továbbra sem állapodott meg itt – Fülöp Ágost idejének kevesebb, mint harmadát töltötte itt<ref>John Baldwin: Philippe Auguste et son gouvernement - Les fondations du pouvoir royal en France au Moyen Âge. Fayard, 1991. p. 63</ref> –, de az uralkodó számára az [[Cité-sziget]]en levő hatalmas palotája vált a legfontosabb állomássá. A királyt épp ezért a korban többször emlegették [[Párizs]] királyaként.<ref>Jacques Roussiaud: A Capeting-szintézis. In: Franciaország története. (I. kötet) Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. p. 354</ref> Az egyre növekvő lakosságú és egységesedő területű város ebben az időben tett szert különleges jelentőségre, és a királyi kormányzat jövőbeli megtelepedésének is ekkor jöttek létre a feltételei. Párizs korabeli fejlődését [[demográfia]]i becslések is alátámasztják, melyek szerint Fülöp Ágost tevékenységének (és a viszonylagos békének) hála a lakosság létszáma néhány év alatt megduplázódott: [[1200]]-ra 25&nbsp;000-ről kb. 50&nbsp;000-re nőtt a párizsiak száma. Ezzel [[Konstantinápoly]]t és [[Itália]] egyes városait leszámítva Párizs [[Európa]] legnépesebb településévé vált.<ref>[{{Cite web |url=http://www.philippe-auguste.com/ville/maisons.html |title=Adatokhoz ld. John Baldwin: ''Paris, 1200'' valamint] |accessdate=2007-03-11 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070502043511/http://www.philippe-auguste.com/ville/maisons.html |archivedate=2007-05-02 }}</ref> A [[13. század]] közepére Párizs vált az ország legtöbb városa számára követendő modellé mind nyelvi, mind kulturális tekintetben; ráadásul a király egyre gyakoribb itt-tartózkodásával párhuzamosan egyre több főúr döntött úgy, hogy rezidenciát építtet a városban.