„Lapolvasó” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  5 hónappal ezelőtt
a
* '''Síkágyas szkenner:''' A képet a tárgytartó üvegre kell rakni, és az olvasó egység halad alatta végig. A jobb készülékekhez dia feltétet is adnak, vagy az opcióként külön megvehető. Optikai felbontása általában 2200 x 4800 dpi, míg színmélysége 48 bit körül van. <!-- Egy ilyen készülék képe: nem elérhető a kép -->
* '''Diaszkenner:''' Csak dia és fotónegatív beolvasására használható. Ha egy ezzel a rendszerrel működő számítógéphez még egy színes fotónyomtatót is csatlakoztatunk, akkor olcsón készíthetünk színes nagyításokat diáról vagy negatívról. Az optikai felbontása 1800x1800 dpi (4,2 millió pixel), míg szoftveresen akár 19200x19200 dpi-vel is elboldogul. Így egy-egy diáról vagy filmről igen jó minőségben készíthetünk digitális másolatot. Beolvasási sebessége 10-35 másodperc, az előképet 10 másodperc alatt hozza létre. Negatív beolvasásakor használni kell a szkennerhez kapott diafeltétet, amin van egy sötétebb ablak a dia helyén kívül. A szkenner ezen a sötétebb ablakon állítja be a színeket, ezért ha nem használjuk a feltétet (csak rányomjuk a negatívot), akkor rosszabb minőségű színeket kapunk. Egy ilyen készülék képe: [https://www.amazon.de/gp/product/images/B000123G8U/ref=dp_image_text_0/302-4062967-5388059]
*'''Kameraszkenner:''' A dokumentumot egy fölötte álló (lefelé néző) fényképezőgép fényképezi le. Egy példa: <ref>{{Cite web |title=IRIScan Desk 5 Pro - Desktop camera scanner |url=https://www.irislink.com/EN-HU/c1956/IRIScan-Desk--5-Pro---Desktop-camera-scanner.aspx |work=www.irislink.com |accessdate=2019-07-09}}</ref>.
* '''Dokumentumszkenner:''' A dokumentumszkennerek alapvetően nagy mennyiségű dokumentumok beolvasására lettek kifejlesztve. Az így beolvasott dokumentumokat archiválási célokra mentik le, vagy OCR (karakterfelismerő) alkalmazásoknak adják tovább, amikor is a beolvasott képfájlt ismét karakteres anyaggá konvertálják vissza. A munka típusából adódóan elsősorban fekete-fehér képet kell produkálniuk, de ma már szinte az összes ilyen készülék képes a színes kép előállítására is. („dualstream” esetében ezt egyidőben végzik) A dokumentumszkennerekben a szkennelőfejek állnak, a dokumentumok pedig egy zárt pályán mozogva elhaladnak a szkennelőfejek között, így keletkezik a kép. Sebességére jellemző, hogy akár 200 lap/perc sebességgel is képes működni (Kodak i1860). A legújabb dualstream technológia segítségével egyidőben egy fekete-fehér és egy színes kép is létrejön akár a dokumentum mindkét oldaláról, ami 4 db képet jelent dokumentumonként. Így ha az előzőleg megismert sebességgel (azaz 200 lap/perc) ezt megszorozzuk, percenként akár 800 db képfájl keletkezik, amit a szkennelő munkaállomásra kell továbbítania. Régebben [[SCSI]]-kapcsolatot használtak ennek az adatfolyamnak a biztosítására; napjainkban ezt felváltotta a [[FireWire]] és az [[Universal Serial Bus|USB]] kapcsolat. Az első dokumentumszkennereket a képalkotásban mindig is úttörő szerepet játszó [[Kodak]] alkotta meg a [[mikrofilm]]es készülékek továbbfejlesztéseként.<ref>[http://www.dokumentumarchivalas.hu Kodak dokumentumszkennerek]</ref>
* '''Könyvszkenner.''' Újabban léteznek olyan szkennerek is, amelyek az automatikus lapozás révén képesek komplett könyveket beolvasni. Ezek közé tartozik az Alexandria fejlesztése, amely egy 45 fokban kinyitott könyvet be tud olvasni, valamint az osztrák Treventus cég ''ScanRobot'' nevű gépe, amely 60 fokban nyitja ki a könyvet. (Ez régi könyvek másolásánál nagy segítség, hisz nem kell szétnyitni teljesen, így nem fog károsodni.) Az Alexandria gépe torzításmentesen dolgozik, a bemásolt kép nem szorul utólagos korrekcióra; felbontása 300-650 dpi ([[A4]]-es lapméret esetén).{{forr}} A Treventus készülékével egyetlen óra alatt egy 2400 oldalas könyvet is be lehet olvasni (ez 4-5-szöröse a manuálisan elérhető legnagyobb sebességnek), és mivel a lapot nem folyamatosan világítja meg, a régi munkák kevésbé károsodnak az eljárás során.<ref>[https://index.hu/tech/hardver/szkenn3925/ Automatizált könyvszkennelés Ausztriából] (Index, 2008. szeptember 13.)</ref>