„Maurice Allais” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
a →Politikai szerepe: betűhiba javítása |
||
128. sor:
Pályafutása során Allais többféle politikai álláspontot képviselt. [[1947]] áprilisában olyan [[Liberalizmus|liberális]] [[Demokrácia|demokraták]] oldalán vett részt a ''Mont Pelerin Társaság'' Vevey-i ([[Svájc]]) alakuló ülésén, mint [[Friedrich Hayek]], [[Ludwig von Mises]] és [[Milton Friedman]]. Haszonelvű liberálisnak vallotta magát, ugyanakkor megtagadta a Társaság alapító okirata szövegének aláírását, mert az – szerinte – túlságosan nagy szerepet szánt a [[tulajdonjog]]nak. [[George Stigler]] azt írta az emlékirataiban, hogy „Maurice Allais úgy gondolta, a föld magánjogi birtoklása igazságtalan”, mert hite szerint a [[kamatláb]]ak nullára csökkenésével az ingatlanok értéke végtelen nagyra nő.<ref>{{cite book |last=Stigler |first=George |publisher=[[University of Chicago]] Press |title=Memoirs of an Unregulated Economist |origyear=1985 |location=Chicago |language=angol |isbn= 0-226-77440-6}}</ref> A Mont Pelerin Társaság tagjai az [[állam]] szerepének növekedése ellen kívántak fellépni, és vissza szerették volna állíttatni az 1914 előtti [[Szabadkereskedelem|szabadkereskedelmet]].
A nagy francia gondolkodók egyikeként az elsők között volt, aki [[1962]] májusától, előbb a ''Combat'' című lapban, majd ''L'Algérie d'Évian'' című könyvében, szembe helyezkedett az [[éviani egyezmény|éviani egyezménnyel]], amelyet – elvbarátai szerint – [[Charles de Gaulle]] a [[franciák]] és a franciákhoz húzó [[algéria]]i [[Iszlám|muzulmánok]] szándéka ellenében
[[1994]]-től Maurice Allais felhagyott a [[szabadkereskedelem]] politikájának hirdetésével, amelyet a hivatalos [[brüsszel]]i statisztikai adatokra hivatkozva „globalizáltnak” nyilvánít, s amely a [[munkanélküliség]], a növekedési ütem és az egy főre jutó [[GDP]] tekintetében 1974-től erőteljes törést mutat az 1950-1974-es időszakhoz képest. Szerinte ez a közösségi preferenciákat háttérbe szorító, a szabadkereskedelmet előnyben részesítő politika vezetett a munkanélküliség növekedéséhez mind Franciaországban, mind Európában. Elméletét részletesen is kifejtette a [[2007]] júniusában megjelent ''La Mondialisation, la destruction des emplois et de la croissance'' című művében.
|