„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés

1526. augusztus 29-én a magyar király [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] is odaveszett a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]], akinek azonban törvényes utódja nem volt. 1526. december 17-én a magyar és cseh rendek [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinándot]] választották királyuknak.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1526_december_17_habsburg_ferdinandot_magyar_kirallya_valasztjak/ Tarján M. Tamás: 1526. december 17. -– Habsburg Ferdinándot magyar királlyá választják], rubicon.hu</ref> Ez a választás azonban csak a [[Csehország (történelmi tartomány)|Cseh Királyságban]] volt egyöntetűen támogatott, Magyarországon két részre szakadt a nemesség. A megüresedett trónra az ország urai két királyt választottak: a katolikus arisztokrata párt a Habsburg Ferdinándot, a zömmel [[protestantizmus|protestáns]] köznemesek pedig [[I. János magyar király|Szapolyai Jánost]]. Emiatt trónviszály lépett fel Ausztria uralkodó főhercege Ferdinánd és Szapolyai között, amelyet polgárháború is tetézett. Ez kedvezett a terjeszkedő [[Oszmán Birodalom]]nak. Szapolyai idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban [[Nagyvárad|Váradon]] titokban [[váradi béke|békét kötött]] korábbi, a [[bécsi udvar]]ban székelő vetélytársával. Ez a szerződés azt jelentette, hogy Ferdinándra száll a Szapolyai uralma alá tartozó keleti országrész, akkor is ha fia születik.

[[I. János magyar király|János]] királynak 1540. július 7-én fiú utóda született, és ez okot adott neki arra, hogy felbontsa a Ferdinánddal megkötött egyezményt. Ferdinánd fegyverrel akart érvényt szerezni jogainak, s közel {{szám|30000}} fős sereget küldött Buda ostromára. 1541-ben a [[törökök]] segítségével az időközben, 1540. júliusában elhunyt I. János választott királyhoz hű pártnak sikerült visszavernie Ferdinánd csapatait. Kedvező alkalom volt ez [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] számára, hiszen ha elfoglalja a magyar fővárost, meg tudja akadályozni a [[Magyar Királyság]] újraegyesítését.