„Sajtószabadság” változatai közötti eltérés

 
== Nemzetközi rangsorok ==
Két független és pártsemleges nemzetközi szervezet is foglalkozik azzal, hogy a világ országait rangsorolja a sajtószabadság mértéke alapján.
 
[[Fájl:2009 Freedom of the Press Freedom House map.svg|bélyegkép|300px|A világ országai a Freedom House 2009-es sajtószabadság-rangsorában. Zöld szín jelzi a szabad, sárga a részben szabad, piros pedig a nem szabad sajtót]]
A washingtoni székhelyű [[Freedom House]] évenként megjelenő ''Freedom of the Press'' (Sajtószabadság) című jelentésében számszerű indexszel jellemzi az egyes országok sajtójának szabadságát. A szervezet 0 és 100 közötti sajtószabadság-indexe annál alacsonyabb, minél szabadabb egy ország sajtója. Az index három komponensből áll. Az első a sajtó működésének jogi környezetét értékeli, a második a politikai környezetet, a harmadik pedig a gazdasági környezetet. Ha egy ország indexe 30-nál nem magasabb, akkor ott a sajtó szabadnak minősül, a 31 és 60 közötti indexű országok sajtója részben szabad, míg a 60 fölötti index a sajtószabadság hiányát jelzi.<ref name="Freedom Of The Press: Methodology">{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=350&ana_page=348&year=2008 |accessdate=2010-12-25|title=Freedom Of The Press: Methodology|publisher= FreedomHouse}}</ref>
[[File:Press freedom 2019.svg|upright=1.8|thumb|right|
<center>
</center>
]]
Két független és pártsemleges nemzetközi szervezet is foglalkozik azzal, hogy a világ országait rangsorolja a sajtószabadság mértéke alapján.
 
[[Fájl:2009 Freedom of the Press Freedom House map.svg|bélyegkép|300px|A világ országai a Freedom House 2009-es sajtószabadság-rangsorában. Zöld szín jelzi a szabad, sárga a részben szabad, piros pedig a nem szabad sajtót]]
A washingtoni székhelyű [[Freedom House]] évenként megjelenő ''Freedom of the Press'' (Sajtószabadság) című jelentésében számszerű indexszel jellemzi az egyes országok sajtójának szabadságát. A szervezet 0 és 100 közötti sajtószabadság-indexe annál alacsonyabb, minél szabadabb egy ország sajtója. Az index három komponensből áll. Az első a sajtó működésének jogi környezetét értékeli, a második a politikai környezetet, a harmadik pedig a gazdasági környezetet. Ha egy ország indexe 30-nál nem magasabb, akkor ott a sajtó szabadnak minősül, a 31 és 60 közötti indexű országok sajtója részben szabad, míg a 60 fölötti index a sajtószabadság hiányát jelzi.<ref name="Freedom Of The Press: Methodology">{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=350&ana_page=348&year=2008 |accessdate=2010-12-25|title=Freedom Of The Press: Methodology|publisher= FreedomHouse}}</ref>
 
'''[[2019]]''' közepén Magyarország 180 ország közül (''[[Peru]]t és [[Sierra Leone|Sierra Leoné]]t követően'') 30,4 ponttal 87. helyezett a listán,<ref>[https://rsf.org/en/ranking Reporters Without Borders]</ref> azaz eddig az időpontig 64 helyet csúszott lejjebb, mióta [[Orbán Viktor]] [[2010]]-ben hatalomra került.<ref>PRIː [https://www.pri.org/stories/2019-02-12/orb-n-rises-hungarys-free-press-falls As Orbán rises, Hungary's free press falls]</ref> Az első három helyen skandináv országok végeztekː Norvégia, Finnország és Svédország.<ref>https://rsf.org/en/ranking/2019</ref>