„Erdélyi szászok” változatai közötti eltérés

 

=== 1918-tól napjainkig ===

 

A [[második világháború]]ban Románia a [[nemzetiszocializmus|náci]] Németország pártján állt. Az erdélyi szászok is bekapcsolódtak a [[Harmadik Birodalom|Német Birodalom]] nacionalista mozgalmaiba. Amikor a világháború vége felé [[1944]]-ben Románia átállt a szövetséges hatalmakhoz, a szászok egy része [[Ausztria|Ausztriába]] és Németországba menekült. A Romániában maradtak közül sok erdélyi szászt [[Szovjetunió|szovjet]] [[gulag|munkatáborokba]] deportáltak.<ref>Az 1945. február 2-án kiadott 3839. számú rendelet értelmében 70&nbsp;000 erdélyi szász és sváb nőt és férfit – tizennyolc és harminc-, illetve tizenhét és harmincöt éves korig – kényszermunkára vittek a Szovjetunióba. Lásd {{cite journal | title = 1956 erdélyi mártírjai | author = Tófalvi Zoltán | journal = Kortárs | volume = 45 | issue = 12 |url = http://www.epa.oszk.hu/00300/00381/00053/tofalvi.htm}}</ref> A túlélőket Németországba szállították és onnan tértek vissza régi hazájukba. A németországi családi kötelékek és az új [[kommunizmus|kommunista]] rezsim kisebbségpolitikája a szászok fokozatos kivándorlásához vezetett. Az [[1941]]-ben még 248&nbsp;000 főből [[1948]]-ig 91&nbsp;000-en kivándoroltak vagy meghaltak. Az 1950–1982 közötti időszakban a kivándoroltak száma {{szám|130151}} fő volt.<ref name="Szabó M. Attila">{{citeweb | author = Szabó M. Attila | title = Betekintés az erdélyi szászok autonómiájába | publisher = adatbank.transindex.ro | url = http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf1156.pdf}}</ref> [[1989]]-ben még 95&nbsp;000 szász volt (az [[1910]]-es népesség 40%-a). [[1991]]–92-ben további 75&nbsp;000 személy vándorolt ki. 2003-ban a nagyszebeni szász evangélikus püspökség adatai szerint az erdélyi szászok létszáma {{szám|14770}} főnyire apadt.<ref name="Szabó M. Attila"/>