„Konstitúciós izoméria” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hiv korr
A konstitúciós izomer és a konstitúció definiálva volt a cikkben, de az eredeti kifejezés, amelyen a cikk alapul, hát annak nem volt nyoma (konstitúciós izoméria). Ezt most kipótoltam, illetve a többi definíciót is pontosítottam. Egymásra kissé hasonlító fogalmak, de érdemes őket külön-külön tisztázni. Ezen kívül kisebb korrekciók és átfogalmazások is helyet kaptak.
34. sor:
|}
 
A '''konstitúciós izoméria''' az jelenség, amikor egy adott vegyület összegképletének többféle molekula is megfelel, mely molekulák egymástól csak az atomjaik kapcsolódási sorrendjében, és/vagy a kötések minőségében különböznek.
Konstitúciónak nevezzük az ''atomok kapcsolódási sorrendjét'' egy molekulán belül. '''Konstitúciós izomerek''' azok a vegyületek, amelyeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje eltér.
A '''konstitúciós izomerek''' azonos összegképletű vegyületek, amelyeken belül az atomok kapcsolódási sorrendje vagy a kötések minősége egymástól eltérő.
A '''konstitúció''' fogalma az atomok kapcsolódási sorrendjét és a kapcsolódások minőségét jelenti egy adott molekulában.
 
A konstitúció latin szó, jelentése elkészítés, elrendezés., állapot.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=83}}</ref>
 
A szénatom négy kovalens vegyértéke, illetve láncképző hajlama révén már a viszonylag kevés atomból felépülő szerves vegyületek körében is fellép az izomériának ez a típusa, ezért isamiatt nem túl informatívak a szerves kémiában az összegképletek, s használják helyettük gyakrabban használják a [[Kémiai képlet#Szerkezeti képlet, vagy más néven konstitúciós képlet|konstitúciós képleteket]].
 
A szénatomszám növekedésével rendkívül gyorsan nő a lehetséges izomerek száma, a jobb oldali táblázat az [[alkánok]] elvileg lehetséges konstitúcióinak számát mutatja be. (Fontos megjegyezni, hogy a táblázat alján szereplő értékeket már matematikai módszerekkel számították ki, azok közül valamennyibizonyos mennyiségű konstitúció a valóságban nem létezhetne, ennek legfőképpen térszerkezeti okai vannak.)
 
Amennyiben a molekulában heteroatom, vagy [[kettős kötés]] is található, az még tovább növeli a lehetséges (illetve ezzel együtt a ténylegesen létező) izomerek számát.
 
==Típusai==
94 ⟶ 96 sor:
==Tautoméria==
{{bővebben|Tautoméria}}
A '''tautoméria''' (gör. 'ταυτόσ' – azonos, 'μέρος' – rész) a konstitúciós izoméria egy típusa, a tautomer vegyületek egymástól egy mozgékony proton (hidrogénatom), illetve a molekulában található kettős kötések helyzetében különböznek. Elkülönítésük egymástól nem mindig lehetséges, ugyanis a két tautomer forma egymással [[dinamikus egyensúly]]ban található, az egyensúly azonban jellemzően valamelyik irányban erősen el van tolódva.
 
== Lábjegyzetek ==