„Páger Antal (színművész)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
belső hivatkozások
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
39. sor:
Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a [[Színházművészet|színház]] felé. Iparos apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát (Páger azután 45 évig nem vett ecsetet kezébe).
 
Az érettségit követően [[Budapest]]reBudapesten mentakart továbbtanulni. Lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az egyetem orvosi karán nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott szülővárosába, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik ilyet követően felkereste a [[székesfehérvár]]i színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.
 
Az [[első világháború]] alatt az [[Olasz front (első világháború)|olasz fronton]] szolgált. Utána visszakerült társulatához, Székesfehérvárra ([[1919]]–[[1922]]), majd játszott [[Kecskeméti Katona József Színház]]ban ([[1922]]–[[1924]]), a [[Pécsi Nemzeti Színház]]ban ([[1924]]–[[1925]]). [[Nagyvárad]]on, az [[1925]]–[[1926]]-os évadban, majd [[1926]] és [[1930]] között a [[Szegedi Nemzeti Színház]] tagja volt. [[Szeged]]ről Beöthy hívta [[1931]]-ben [[Budapest]]re, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a [[Magyar Színház]]ban játszott egy-egy évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a [[Vígszínház]]ban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 [[Magyar pengő|pengőt]] kapott.