„Eger ostroma (1552)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
typo
29. sor:
[[Fájl:Abraham Ortelius Hungariae descriptio, Wolfgango Lazio Auct. Antwerpen, Plantin, 1580.jpg|bélyegkép|balra|[[Abraham Ortelius]] magyar településeket ábrázoló földrajzi térképe a Magyar Királyság területéről, amelyen [[Wolfgang Lazius]] [[1556]]-ban felmért adatait és térképének tévedéseit, hibáit igyekezett kiigazítani<ref>[http://www.vintage-maps.com/zoomify/template.php?zoomifyimage=10589_0.jpg Abraham Ortelius térképe a Magyar Királyság területéről]</ref><ref>[http://www.orteliusmaps.com/book/ort150.html Cartographica Neerlandica Background for Ortelius Map No. 150], orteliusmaps.com</ref>]]
 
[[1526]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én]] a magyar király [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] is odaveszett a [[mohácsi csata|mohácsi csatában]], akinek azonban törvényes utódja nem volt. [[1526]]. [[december 17.|december 17]]-én]] a magyar és cseh rendek [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinándot]] választották királyuknak.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1526_december_17_habsburg_ferdinandot_magyar_kirallya_valasztjak/ Tarján M. Tamás: 1526. december 17. – Habsburg Ferdinándot magyar királlyá választják], rubicon.hu</ref> Ez a választás azonban csak a [[Csehország (történelmi tartomány)|Cseh Királyságban]] volt egyöntetűen támogatott, Magyarországon két részre szakadt a nemesség. A megüresedett trónra az ország urai két királyt választottak: a katolikus arisztokrata párt Habsburg Ferdinándot, a zömmel [[protestantizmus|protestáns]] köznemesek pedig [[I. János magyar király|Szapolyai Jánost]]. Emiatt trónviszály lépett fel Ferdinánd, [[Ausztria]] uralkodó főhercege és Szapolyai között, amit [[magyar belháború (1526–38)|polgárháború]] is tetézett. Ez kedvezett a terjeszkedő [[Oszmán Birodalom]]nak. Szapolyai idővel rájött, hogy országlása a török expanziót segíti elő, így 1538-ban [[Nagyvárad|Váradon]] titokban [[váradi béke|békét kötött]] korábbi, a [[bécsi udvar]]ban székelő vetélytársával. Ez a szerződés azt jelentette, hogy Ferdinándra száll a Szapolyai uralma alá tartozó keleti országrész, akkor is, ha Szapolyainak fia születik.
 
[[I. János magyar király|János]] királynak 1540. július 7-én fiú utóda született, és ez okot adott neki arra, hogy felbontsa a Ferdinánddal megkötött egyezményt. Ferdinánd fegyverrel akart érvényt szerezni jogainak, s közel {{szám|30000}} fős sereget küldött [[Buda ostroma (1541)|Buda ostromára]]. 1541-ben a [[törökök]] segítségével az időközben, 1540 júliusában elhunyt I. János választott királyhoz hű pártnak sikerült visszavernie Ferdinánd csapatait. Kedvező alkalom volt ez [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] számára, hiszen ha elfoglalja a magyar fővárost, meg tudja akadályozni a [[Magyar Királyság]] újraegyesítését.
425. sor:
A [[Drinápolyi béke (1568)|drinápolyi béke]] megállapodásai a következők voltak:
 
* I. Miksa tudomásul vette az [[1552]]-[[1566]] közötti török hódításokat
* mindkét félnek megtiltotta a további területszerző hadjáratokat, ezzel kölcsönösen garantálták a kialakult határok fenntartását
* egyikőjük sem támadja meg Erdélyt, ugyanakkor Erdély sem támadhatja meg sem a Habsburg Birodalmat, sem az Oszmán Birodalmat