Főmenü megnyitása

Módosítások

1 143 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.1.51.247 (vita) szerkesztéséről Szilas szerkesztésére
A [[kiegyezés]]kor a magyar fél el akarta érni a különálló magyar jegybank felállítását, ezt azonban a császár meggátolta. Ehelyett a közös felügyelet alatt álló [[Osztrák–Magyar Bank]]ot hozták létre az osztrák jegybank jogutódaként (1878). A bankjegyekkel egyidőben államjegyek is voltak forgalomban, melyeket a Staats-Central-Casse (kiegyezés utáni magyar nevén: császári és királyi közös központi pénztár) adott ki. A [[Osztrák–magyar korona|korona]] bevezetésével egyidőben (1892) azonban megszűnt az államjegyek forgalomba hozatala.
 
[[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után az Osztrák–Magyar bankot likvidálni kellett, a kezdeti zűrzavaros időszakban laza kontroll alatt folyt a papírpénzkibocsátás. A [[magyarországi Tanácsköztársaság]] idején (1919) a Magyar Postatakarékpénztár adott ki pénztárjegyeket – ezek fedezetét a bevont osztrák–magyar bankjegyek képezték. A pengő bevezetéséig (1927) államjegyek voltak forgalomban. A [[Magyar pengő|pengő]] kibocsátója a függetlenné vált ország önálló jegybankja, a [[Magyar Nemzeti Bank]] volt. 1944-ig más nem is bocsátott ki pénzjegyeket, ekkor a megszálló [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] adott ki fedezet nélküli hadipénzeket. Az 1946-ban kiadott [[Magyar adópengő|adójegyek]] sem jegybanki kibocsátások voltak. A [[Magyar forint|forint]] bevezetése óta ismét a Magyar Nemzeti Bank bankjegyei az egyedüli papírpénzek Magyarországon.
<br />{{fő|A magyar forint pénzjegyei}}
 
Az első Orbán-kormány 2001-ben módosította a jegybanktörvényt, amellyel lemondott a pénzkibocsátás jogáról, és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az Európai Központi Bank felügyelete alá helyezte.
<br />{{fő|A magyar forint pénzjegyei}}
 
==Anyaga==
22 662

szerkesztés