„Titan hordozórakéta” változatai közötti eltérés

A [[NASA]] 1958. október 1-jén történt megalakulása után a szárazföldi haderő és a haditengerészet befejezte saját rakétafejlesztéseit, minden intézményét átadta a NASA-nak mesterséges holdjait pedig a légi haderő indítja. A kifejlesztett hordozórakéta-családból kiválasztották a [[műhold]]ak hordozására alkalmas típusokat. A NASA különböző intézeteiben tervezték és fejlesztették ki (tovább), többek között a [[Thor rakéta(hordozórakéta)|Thor–Delta]], [[Atlas–Centaur]], [[Saturn V]] majd a [[Space Shuttle]] hordozórakéta-rendszereket. Az amerikai légi haderő a meglévő és leváltott ballisztikus rakétákra építve fejlesztette ki saját hordozórakéta-sorozatait, többek között Thor-Agena – ennek A,- B,- D változatait –, Titán 3B–[[RM–81 Agena|Agena D]]. Ezek alkalmazásával fokozatosan felhasználták a rendszerből kivont típusú, folyékony hajtóanyagú, katonai-ballisztikus rakétákat.

[[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje]] (USAF) 1955-től fejlesztette. Gyártotta a [[Glenn L. Martin Company]]. Fejlesztésekor széleskörűen felhasználták az [[Atlas rakéta|Atlas]] és a [[Thor rakéta(hordozórakéta)|Thor]] rakétákkal szerzett tapasztalatokat. Az [[Amerikai Egyesült Államok]] első [[Interkontinentális ballisztikus rakéta|interkontinentális ballisztikus rakétá]]ja (ICBM). Az első indítása [[1959]]. [[február 6.|február 6-án]], az utolsó [[1965]]. [[március 5.|március 5-én]] történt.