„Gyermekrészvétel” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hintalovon (vitalap | szerkesztései)
Hintalovon (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
Magyarországon kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény</ref>12. cikke''' kimondja, hogy a gyerekek számára biztosítani kell a jogot, hogy minden őket érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassák a véleményüket. A gyerekek véleményét – figyelemmel korukra és érettségi fokukra – kellő mértékben kell tekintetbe venni. Ez a jog az egyezmény egyik alapelve is, amely hangsúlyozza, hogy a gyerekek saját életükben kompetens, jogaikkal maguk rendelkező személyek.
 
Bár maga a ''részvétel'' kifejezés nem szerepel a dokumentumban, alapvetően fontos a gyermekjogok érvényesítéséhez. A polgári jogok alapja, a véleménynyilvánításhoz, szólásszabadsághoz, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz, egyesüléshez-, gyülekezéshez, magánélethez, tájékoztatáshoz való jog teljesülésének feltétele (12-1712–17. cikk), és ez tükröződik a gyerekek kibontakozó képességének tiszteletében is (5. cikk). Minden helyzetben, ahol gyerekek is érintettek, figyelni kell arra, hogy a véleménynyilvánítás joga összhangban legyen a gyerek többi jogával, és ne sértse például a védelemhez, a magánélethez, a tájékoztatáshoz való jogát, a diszkrimináció vagy a kihasználás tilalmát.
 
A felnőtteknek elég információt és lehetőséget kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a gyerekek kialakíthassák és kifejezhessék véleményüket. Erre joguk van akár egyénileg (pl. gyermekelhelyezésnél, hivatali eljárásokban, egészségügyi beavatkozásokban), akár kollektíven, csoportosan is (érdekképviseleti fórumokon, diákönkormányzatokban, tüntetéseken). Részvételük során konzultatív, kollaboratív és vezetői szerepeket tölthetnek be, melyek révén különböző területeken válik lehetővé számukra a kezdeményezés és a döntéshozatal.
 
A gyerekek részvétele jogosultság és nem privilégium. Az emberi méltóság része, hogy egy gyerek aktívan részt tudjon venni azokban a döntésekben, amiamik érintiérintik őt. De egy átfogó alapelv is, ami bármely más jog érvényesülésében is alapvető. A gyermekjogi szemlélet alapja, hogy a gyerekeket saját életükben kompetens, autonóm, jogaikkal maguk rendelkező személyekként ismerjük el. A gyerek saját jogainak alanyaialanya, nem tárgyaitárgya: nem azért rendelkezik velük, mert a felnőttek jóindulatból vagy kötelességei teljesítéséhez kötve biztosítják azokat nekik. A gyerekek részvételi jogának elismerése tehát eszköz és cél is egyben.
 
A gyerekek részvételi joga minden gyerekre vonatkozik, akkor is, ha koránál vagy képességeinél fogva nem képesektudják verbálisan kifejezni azt (pl. csecsemők), és akkor is, ha valaki nem az a személyiség, hogy hangosan felszólaljon.
 
=== A valódi részvétel alapelvei ===