|
aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa
== Neumann-elvek ==
[[Kép:HD.3F.191 (11239892036).jpg|jobbra|bélyegkép|Neumann János a mai modern Neumann-elvű számítógépek építéséhez 1946-ban dolgozta ki az alapelveket]]
# Teljesen elektronikus működés (ez Neumann idejében [[Elektroncső|elektroncsöves]] felépítést jelentett, amit később a [[tranzisztor]]os, majd az [[integrált áramkör]]ös felépítés követett)
# [[Kettes számrendszer]] használata (az összes művelet, pl. összeadás, szorzás, kettes számrendszerbeli logikai műveletekre redukálható)
# Belső memória használata
# Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és [[Program (informatika)|program]]utasításokat a gép azonos módon, egyaránt a belső [[Memória (számítástechnika)|memóriában]] (operatív tár) tárolja.<ref>A program-, és adatmemória fizikailag közös, ebből származik az architektúra legnagyobb hátránya: a sebezhetőség. (A memóriában tárolt bájtokról nem tudjuk eldönteni, hogy adatot vagy programkódot tartalmaznak, ezt csak a felhasználás módja dönti el!) Ezt használják ki a [[Számítógépes vírus|vírusok]], amikor a felhasználó számára adatnak tűnő állományt (például kép) tölt le, miközben a gép a benne található káros kódot futtatja.</ref>
# Soros utasítás-végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történjen; ennek egy alternatívája a párhuzamos utasítás-végrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható: ezt a lehetőséget Neumann elvetette)
# Univerzális felhasználhatóság, [[Turing-gép]] (programozhatóság; a különböző feladatok programokkal legyenek megoldva, nem pedig erre a célra épített hardverrel)
# Szerkezet: öt funkcionális egység ([[Aritmetikai-logikai egység|aritmetikai egység]], központi vezérlőegység, memóriák, bemeneti és kimeneti egységek)<ref name="firstdraft" /><ref>{{cite web | url = http://www.feltalaloink.hu/tudosok/neumannjanos/html/neujantal2.htm | title = A Neumann-elv | year = 2003 | publisher = | accessdate = 2014 | language = magyar}}</ref>
{{Szövegdoboz
| keretszín = #A3B0BF
| háttérszín = #CEDFF2
| szélesség =
|''„ [[Alan Turing|A. M. Turing]] angol matematikai logikus 1927-ben kimutatta (és a számológépi technika számos szakértője azóta különféle módokon gyakorlatilag is bebizonyította), hogy olyan programutasításokat is ki lehet dolgozni egy számológép számára, amelyek arra késztetik, hogy valamely más - pontosan meghatározott működésű - számológép módjára viselkedjék. Az ilyen utasításrendszereket, amelyek révén egy gép utánozza egy másik gép viselkedését… programoknak nevezzük.”'' – [[Neumann János]]: ''A számológép és az agy'', 1945<ref>{{cite book | author=Neumann János| title=A számológép és az agy | url=http://mek.oszk.hu/01200/01255/ | year=1831 | publisher=Maple Press Company | pages= |language=magyar}}</ref>
}}
== A Neumann-elvű számítógépek elméleti felépítése (a Neumann-architektúra)==
| 