„Második zsidótörvény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Az 1939. évi IV. törvénycikk: Szavazások |
|||
10. sor:
== Az 1939. évi IV. törvénycikk ==
A törvényt hosszú vita után fogadta el a képviselőház. Először, az általános vitát követően március 16-án szavaztak róla. Ekkor mindössze 20 képviselő szavazott ellene, legalább ennyien pedig távol tartották magukat a szavazástól.<ref>{{Cite journal|title=Csak tizenhárom baloldali és hét zsidó képviselő szavazott a zsidójavaslat ellen|journal=Új Magyarság|date=|pages=7|year=1939|issue=márc.
Ez a törvény már faji alapon állt és olyan magyar állampolgárokat is zsidónak minősített, akiknek két nagyszülője izraelita vallású volt, bár a vallásukat már rég nem gyakorolták, sőt régóta más felekezethez tartoztak. A paragrafusok nagy többsége a korlátozó rendelkezéseket tartalmazta, ezek szinte az élet minden területére kiterjedtek. A különböző foglalkozási ágakban a zsidók arányát 20%-ról 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorították le. Teleki azzal, hogy elfogadtatta a törvényt, a szélsőjobboldal egyes követeléseinek is eleget tett. Közben, a törvény vitája idején (február 24-én) betiltatta a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]] által vezetett [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|Hungarista Mozgalmat]], mert szélsőségesek február 3-án kézigránátot dobtak a [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai zsinagógából]] távozó zsidókra. (Március közepén új néven a párt működését ismét engedélyezték).<ref>Randolph L. Braham: [http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham150.pdf id. mű, 41. oldal (A Teleki-korszak)]</ref>
| |||