„Második zsidótörvény” változatai közötti eltérés

 
== Az 1939. évi IV. törvénycikk ==
A törvényt hosszú vita után fogadta el a képviselőház. Először, az általános vitát követően március 16-án szavaztak róla. Ekkor mindössze 20 képviselő szavazott ellene, legalább ennyien pedig távol tartották magukat a szavazástól.<ref>{{Cite journal|title=Csak tizenhárom baloldali és hét zsidó képviselő szavazott a zsidójavaslat ellen|journal=Új Magyarság|date=|pages=7|year=1939|issue=márc. május17.}}</ref> Harmadik olvasatban március 527-én fogadtafogadták el,<ref>{{Cite azweb országgyűlés|title=Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4. {{!}} Könyvtár {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN-1935_22/?pg=598 |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2019-09-03}}</ref> végül a felsőház által javasolt módosításokról május 3-án szavaztak.<ref>{{Cite web |title=Felsőházi irományok, 1935. IX. kötet • 367-414., VI-XV. sz. {{!}} Könyvtár {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_FI-1935_09/?pg=340 |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2019-09-03}}</ref> Ekkor már (1939. február 15. óta) [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] volt a miniszterelnök, aki a törvény felsőházi vitájában kiállt a javaslat elfogadása mellett, és szintén a zsidók „idegenségét” hangoztatta. Kijelentette, „hogy igen, ez a törvényjavaslat sok tekintetben jogfosztás az egyedekre nézve. Ez világos. De jogfosztás az egyedekkel szemben a nemzet magasabb érdekéből. (…) ez a törvényjavaslat a nemzettest idegen elemekkel való túlzott áthatása ellen jogos önvédelemből korlátoz jogokat.”<ref>{{cite web |url= http://regi.sofar.hu/hu/node/13285|title= Teleki miniszterelnök beszéde a Felsőházban a 2. zsidótörvény beterjesztésekor |author= |publisher= |date1939-04-15=|accessdate=2014-01-19 |language = }}</ref>
 
Ez a törvény már faji alapon állt és olyan magyar állampolgárokat is zsidónak minősített, akiknek két nagyszülője izraelita vallású volt, bár a vallásukat már rég nem gyakorolták, sőt régóta más felekezethez tartoztak. A paragrafusok nagy többsége a korlátozó rendelkezéseket tartalmazta, ezek szinte az élet minden területére kiterjedtek. A különböző foglalkozási ágakban a zsidók arányát 20%-ról 12, vagy 6, vagy 0%-ra szorították le. Teleki azzal, hogy elfogadtatta a törvényt, a szélsőjobboldal egyes követeléseinek is eleget tett. Közben, a törvény vitája idején (február 24-én) betiltatta a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]] által vezetett [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|Hungarista Mozgalmat]], mert szélsőségesek február 3-án kézigránátot dobtak a [[Dohány utcai zsinagóga|Dohány utcai zsinagógából]] távozó zsidókra. (Március közepén új néven a párt működését ismét engedélyezték).<ref>Randolph L. Braham: [http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham150.pdf id. mű, 41. oldal (A Teleki-korszak)]</ref>
Névtelen felhasználó