„Krisna-völgy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a [[Krisna-tudat]] folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Templom, biofarm, védikus iskola, tavak és ligetek is találhatóak itt. A völgyben több száz növény- és madárfaj él.
 
A hely megalapításakor még többnyire [[Szannjásza|lemondott]] emberek költöztek ide, jelenleg{{mikor}}2007 táján már 150-en élnek itt. Többségük családos, ezek a családok a hindu vallás [[Egyszerűség (vallás)|egyszerű]] életmódjának elveit követik. Templomi életük, szertartásaik nem korlátozódnak a vasárnapokra. A hívők minden reggel fél 5-kor kezdődő közös lelki gyakorlaton vesznek részt, melynek célja, hogy egész nap békés, meditatív tudatállapotban létezzenek, könnyebb legyen egész nap Istenre gondolniuk, s az ő elégedettségét szem előtt tartva végezniük szolgálatukat, legyen az földművelés, a tehenek fejése, gondozása, az idelátogató turisták fogadása, templomi imádat, irodai munka vagy művészeti tevékenység.
 
A vallásosság a kultúra minden területén megmutatkozik, áthatja a családi és társadalmi életet is. A Krisna-tudat filozófiáját [[A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda|Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda]] ismertette meg a nyugati világgal. Tanításainak lényege a [[bhakti]], a [[Krisna]] iránti szeretetteljes odaadás. Amikor Sríla Prabhupáda elindult Nyugatra, hogy megismertesse az emberekkel a Krisna-tudatot, nem csak egy vallást akart elterjeszteni, hanem a materialista világnézetet akarta alapjaiban megváltoztatni.