„Baloldali Blokk” változatai közötti eltérés

A Blokk működését megnyitó tüntetésen [[Rákosi Mátyás]] arra szólított fel, hogy a ''„a demokráciában helye van a tömegmozgalmaknak, a nép jogosult arra, hogy kezébe vegye az igazságszolgáltatás ügyét.”'' A következő hónapokban rendszeressé váltak a "népítéletek"„népítéletek”. ''"A„A népítéletek számos esetben fordultak köztisztviselők elleni fizikai atrocitásba, helyenként lincselésbe, illetve antiszemita pogromba. A szociáldemokraták és a parasztpárt statisztáló támogatását élvező kommunisták ezzel kívánták demonstrálni a kisgazdáknak, hogy – úgymond – ti a parlamentben, mi az utcán vagyunk többségben"többségben”'' - mondta a korszakról szóló előadásában a [[Mindentudás Egyeteme|Mindentudás Egyetemén]] [[Gyarmati György]] történész.

A népítéletek az úgynevezett [[B-listázáslista|B-listázást]]t egészítették ki a maguk eszközeivel, amellyel törvényes tisztogatásokat végeztek a [[közigazgatás]]ban. A népítéletek és a B-listák a hivatalos ideológia szerint az előző rendszer kompromittálódott hivatalnokait távolították el, valójában azonban a kommunisták érdekeit szolgálták a kulcspozíciók elfoglalásában és politikai ellenfeleik ellehetetlenítésében. Részben és az idő előrehaladtával egyre inkább ezt a célt szolgálták az [[1945]] és [[1950]] között működött [[Népbíróságok Magyarországon|népbíróságok]] is.

A kommunista irányítás alatt álló politikai rendőrség által kiötlött koncepciójú [[Magyar Közösség]] üggyel fontos kisgazda politikusokat kívántak kompromittálni és hamisításokkal, erőszakkal kicsikart vallomásokkal azt a látszatot keltették, mintha a demokrácia elleni összeesküvés zajlana. Ez az ügy vezetett a kisgazdapárti [[Kovács Béla (politikus, 19081908–1959)|Kovács Béla]] letartóztatásához [[1947]]. [[február 25.|február 25-én]], ami csak a kezdete volt a Kisgazdapárt lefejezésének és feldarabolásának.