|
* "''Az utasításokat részletesen meg kell adni. Az utasításoknak tartalmazniuk kell minden numerikus információt, amely a probléma megoldásához szükséges, mégpedig a kezdő és peremfeltételeket, a fix paraméterek értékeit, sőt azokat a függvénytáblákat is, amelyek a probléma leírásában szerepelnek.'' "
* "''Differenciálegyenletek megoldásánál a kezdeti, illetve a peremfeltételek nagy numerikus anyagot jelenthetnek, ezeket is meg kell jegyezni, tárolni kell, tehát ehhez is szükséges a memóriaegység.m''"<ref>[http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0312/szelez0312.html[integrált Szelezsánáramkör]]ös János:felépítés Neumann János az első, számítógépet alkalmazó »fizikus«, Fizikai Szemle 2003/12. 425.o.]</ref>követett)
# *[[Kettes számrendszer]] használata (az összes művelet, pl. összeadás, szorzás, kettes számrendszerbeli logikai műveletekre redukálható) ▼
#* Belső memória használata ▼A Neumann-elvek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: [[Számtan|aritmetika]]i egység, központi vezérlőegység, különböző [[Memória (számítástechnika)|memóriák]], bemeneti egység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a ''tárolt program elvére'' kell alapozni. Az elvek között szerepel a program soros végrehajtása is.
* Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és [[Program (informatika)|program]]utasításokat a gép azonos módon, egyaránt a belső
A Neumann-elvek publikációit teljesen szabadon közreadták, így az [[EDVAC]] első üzembe helyezésekor már néhány egyéb Neumann-elvű számítógép is létezett a világban. [[EDSAC]] ([[angol nyelv|angolul]] ''Electronic Delay Storage Automatic Calculator''), [[UNIVAC]] ([[angol nyelv|angolul]] ''Universal Automatic Computer'').
== Neumann-szia ==
[[Kép:HD.3F.191 (11239892036).jpg|jobbra|bélyegkép|Neumann János a mai modern Neumann-elvű számítógépek építéséhez 1946-ban dolgozta ki az alapelveket]]0. szia
# Teljesen elektronikus működés (ez Neumann idejében [[Elektroncső|elektroncsöves]] felépítést jelentett, amit később a [[tranzisztor]]os, majd az [[integrált áramkör]]ös felépítés követett)
▲# [[Kettes számrendszer]] használata (az összes művelet, pl. összeadás, szorzás, kettes számrendszerbeli logikai műveletekre redukálható)
▲# Belső memória használata
# Tárolt program elve. A számításokhoz szükséges adatokat és [[Program (informatika)|program]]utasításokat a gép azonos módon, egyaránt a belső [[Memória (számítástechnika)|memóriában]] (operatív tár) tárolja.<ref>A program-, és adatmemória fizikailag közös, ebből származik az architektúra legnagyobb hátránya: a sebezhetőség. (A memóriában tárolt bájtokról nem tudjuk eldönteni, hogy adatot vagy programkódot tartalmaznak, ezt csak a felhasználás módja dönti el!) Ezt használják ki a [[Számítógépes vírus|vírusok]], amikor a felhasználó számára adatnak tűnő állományt (például kép) tölt le, miközben a gép a benne található káros kódot futtatja.</ref>
# Soros utasítás-végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történjen; ennek egy alternatívája a párhuzamos utasítás-végrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható: ezt a lehetőséget Neumann elvetette)
# Univerzális felhasználhatóság, [[Turing-gép]] (programozhatóság; a különböző feladatok programokkal legyenek megoldva, nem pedig erre a célra épített hardverrel)
# Szerkezet: öt funkcionális egység ([[Aritmetikai-logikai egység|aritmetikai egység]], központi vezérlőegység, memóriák, bemeneti és kimeneti egységek)<ref name="firstdraft">{{cite web |url=https://www.wiley.com/legacy/wileychi/wang_archi/supp/appendix_a.pdf |title=First Draft of a Report on the EDVAC |author=John von Neumann |date=1945-06-30 |format=pdf |publisher=University of Pennsylvania |quote= |accessdate=2018 |language=angol}}</ref><ref>{{cite web | url = http://www.feltalaloink.hu/tudosok/neumannjanos/html/neujantal2.htm | title = A Neumann-elv | year = 2003 | publisher = | accessdate = 2014 | language = magyar}}</ref>
{{Szövegdoboz
| 