„Máriakút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Borovszky + jav. |
||
26. sor:
|weboldal =
}}
'''Máriakút'''
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 28 km-re északkeletre, az [[Alacsony-Beszkidek]] déli részén, az Ondalík-patak völgyében fekszik.
== Története ==
A régészeti leletek szerint itt már az újkőkorban, az i. e.
A falu temploma több, mint háromszáz éve búcsújáróhely. Templomának kegyképéhez csodás események kötődnek. Amikor a falu temploma leégett egyedül a kegykép maradt sértetlen. A képet ezután a szomszédos falu templomába vitték az azonban csodálatos módon mindig hazatért. Ezután elhatározták új templom építését, melyet [[1750]]-ben szenteltek fel.▼
▲Máriakút egyébként a vidék egyik legfiatalabb települése, melyet a [[16. század]]ban a [[vlach jog]] alapján telepítettek oláh és ruszin pásztorokkal. [[1596]]-ban „''Rafayocz''” a település neve. A falu temploma több, mint háromszáz éve búcsújáróhely. Templomának kegyképéhez csodás események kötődnek. Amikor a falu temploma leégett, egyedül a kegykép maradt sértetlen. A képet ezután a szomszédos falu templomába vitték, az azonban csodálatos módon mindig hazatért. Ezután elhatározták egy új templom építését, melyet [[1750]]-ben szenteltek fel. [[1773]]-ban „''Rafajowcze''”, [[1786]]-ban „''Rafajocz''” néven említik.
Vályi András szerint ''"RAFAJÓCZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Jekelfalusi, és Lengyel Urak, lakosai katolikusok, fekszik Gyapalócz, és Holcsikóczhoz közel, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, zabot terem, földgye veres agyagos, vőlgyes, és bikkes erdeje van, szőleje nints, piatza Varannón, széna nélkűl szűkölködik."''<ref>{{Vályi}}</ref>▼
▲A 18. század végén [[Vályi András]] így ír
Fényes Elek szerint ''"Rafajócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fil., 3 rom., 132 gör. kath., 5 zsidó lak., gör. templommal, 336 hold szántófölddel. F. u. Beőthy. Ut. p. Nagy-Mihály."''<ref>{{Fényes}}</ref>▼
▲[[Fényes Elek]]
Magyar nevét [[1907]]-ben búcsújáróhelyének gyógyerejű kútjáról kapta. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zemplén vármegye]] [[Sztropkói járás]]ához tartozott.▼
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Máriakút, azelőtt Rafajócz, keletkezését a hagyomány a határhoz tartozó ú. n. csodakútnak tulajdonítja. Tény, hogy gör. kath. kőtemploma már 1536-ban épült, s hogy itt kétévenként búcsút tartanak. Különben a sztropkói uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Jekelfalussyak, Szirmayak, Beőthyek s a gróf Sztárayak birtokába került, mely utóbbi családnak ma is nagyobb birtoka van itt. Ide tartozik Csaroda kerülő-lak. E ruthén kisközségnek 25 háza és 139 gör. kath. vallású lakosa van. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
▲Magyar nevét [[1907]]-ben búcsújáróhelyének gyógyerejű kútjáról kapta. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Zemplén vármegye]]
==Népessége==
46 ⟶ 49 sor:
[[2001]]-ben 182 lakosából 181 szlovák volt.
[[2011]]-ben 194 lakosából 167 szlovák és 20 cigány
== Nevezetességei ==
57 ⟶ 60 sor:
* [http://www.bucsujaras.hu/mariakut/index.html A búcsújáróhely képes ismertetője]
* [https://web.archive.org/web/20071009063000/http://www.grkatpo.sk/publikacie/?zobrazit=text&id=582 A görögkatolikus püspökség honlapján]
*
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-226005&pos_y=-1205150&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Rafajovce%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Máriakút Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/rafajovce/rafajovce.html E-obce.sk]
| |||