„Pruitt–Igoe” változatai közötti eltérés
idézőjelek; az amerikai helyesírásban is van nagykötőjel
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)) |
(idézőjelek; az amerikai helyesírásban is van nagykötőjel) |
||
{{épület infobox}}
A '''Pruitt–Igoe'''
== Háttér ==
Az építkezés [[1954]]-ben kezdődött, abban az évben, amikor a Brown kontra Közoktatási Minisztérium perben a Legfelsőbb Bíróság elismerte, hogy a színes bőrűek egyenlő jogokat birtokolnak mind az oktatás, mind az élet más területein. St. Louis már ekkoriban is a folyamatos népességcsökkenésben szenvedő amerikai városok között volt, köszönhetően annak, hogy lakosságának 50%-a már ekkor is színes bőrű volt.
A teljes épületegyüttes felépítése két évet vett igénybe. A házak etnikailag szeparált elképzelése nem valósult meg, a fehérek és a színes bőrűek vegyesen laktak a hatalmas tömbökben. Nem segített a lakótelep helyzetén az sem, hogy a város
== Az elképzelés ==
[[Fájl:Pruitt-Igoe-corridor-conception.png|bélyegkép|jobbra|220px|Az eredeti elképzelés]]
Viszonylag rövid idő alatt aktív lakóközösség szerveződött, amely kiharcolta, hogy az épületek között a gyerekek számára játszótereket létesítsenek, a főként háztartásbeli nők számára pedig közösségi helyiségeket. Ennek ellenére a fehérek az akkor divatos szóhasználattal élve a
Az épületkomplexum 33, egyenként 11 emeletes épületből állt, egy 23 hektáros alapterületen. Az apartmanok általában egy üvegablakos galériaszerű folyosóról nyíltak, amelyek az eredeti elképzelés szerint közösségi helységként szolgáltak volna. A liftek a zsúfoltság elkerülése végett csak az első, negyedik, hetedik és tizedik emeleten álltak meg.
[[Godfrey Reggio]] [[1983]]-as filmjében, a [[Koyaanisqatsi]] – Kizökkent világban is helyet kapott a Pruitt–Igoe felrobbantása.
== Lásd még ==
|