„Benzin” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
sablonok le
(→‎Benzinek egyéb alkalmazási területei: Felesleges mondatrész a benzin leendő betiltásáról törölve.)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
(sablonok le)
{{pallas}}
A '''benzin''' a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék. Nem egységes vegyület, hanem a [[paraffin]] (paraffin = ''parum affinis'', [[Latin nyelv|latin]]) sorozatba tartozó [[szénhidrogén]]ek elegye. Színtelen, könnyen folyó, a szaga a petróleuméra emlékeztetemlékeztető. Vízben oldhatatlan, kétfázisú heterogén rendszert alkot, ellenben borszeszben meglehetősen jól oldódik. Elegyíthető éterrel, kloroformmal és különféle zsírokkal. Nagyon gyúlékony, levegővel keveredve majd meggyújtva robbanása erőteljes robbanásra képes.
 
A [[magyar nyelv]]ben benzinnek nevezünk több, egymástól kémiailag különböző (bár felületesen szemlélve fizikailag hasonló), eltérő felhasználási területű folyadékot:
* benzinnek nevezzük a [[kőolaj]] [[desztilláció|atmoszferikus desztillációjánál]] kapott legkönnyebb [[Frakcionáldesztilláció|frakciókat]];
* benzin (vagy [[petroléter]]) a fenti folyadék tisztításával nyert [[oldószer]] (pl. ''lakkbenzin''); orvosi tisztaságú változata a '''sebbenzin''' ''(Benzinum medicinale);'' főképp nyíltláncú, telített szénhidrogénekből, [[pentán]]ból, [[hexán]]ból (C<sub>6</sub>H<sub>14</sub>) és [[heptán]]ból (C<sub>7</sub>H<sub>16</sub>) áll;
* '''motorbenzin''' a belsőégésű [[Otto-motor]]ok üzemanyagaként felhasznált folyadék; a paraffinokon túl több, mint 400 féle alkotóból áll ([[alkének|olefinek]], [[ciklohexán]], [[benzol]], [[toluol]], ''orto-'', ''meta-'' és ''para''-[[xilol]]ok és egyéb vegyületek.
 
A <cite>benzin</cite> elnevezés a [[benzol]]ból ered.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=27}}</ref>
== Motorbenzinek ==
=== Tulajdonságai ===
Az európai szabványoknak megfelelő motorbenzin színezetlen, jellegzetes szagú, látható szennyeződésektől, mentes hígan folyó folyadék. Vizet nem tartalmazhat. Kémiailag nem agresszív, a vele érintkező alkatrészeket nem oldja, nem korrodálja. Alkalmas karburátoros és közvetlen befecskendezéses négyütemű [[Otto-motorokmotor]]ok, valamint adalékolással kétütemű motorok üzemeltetésére is.
==== Fizikai tulajdonságok ====
[[Forráspont]]ja a 60 és 200&nbsp;[[°C]] közé esik. Mivel különböző anyagok keverékéről van szó, nem jellemezhető egyetlen forrásponttal. A motorbenzin is, mint a kőolaj származéka, frakciókra desztillálható, és benne az egyes frakciók arányát határozzák meg. A 70&nbsp;°C-ig átdesztilláló rész például nem lehet több 50%-nál.
 
[[Gőznyomás]]a 45 és 90&nbsp;[[Pascal (mértékegység)|kPa]] között változhat, a télen forgalmazott üzemanyagnak engednek meg nagyobb értéket.
 
==== Kémiai tulajdonságok ====
A motorbenzin nem lehet [[Oxidáció|oxidáló]] hatású, a rézlemez-próba negatív (a forró benzinbe mártott [[réz]]lemez 5öt óra után sem mutatmutathat oxidációt, azaz elszíneződést).
 
Az olefintartalom miatt oxidálódik, azaz a levegő [[oxigén]]jét megköti, de ennek a reakciónak kellően lassúnak kell lennie.
A robbanás és az égés közötti különbség a lángfront sebességében rejlik. Magas sűrítési viszony mellett a motorban az alacsonyabb oktánszámú benzin hajlamos az úgynevezett kopogásos égésre, amikor a benzin-levegő keverék még az elektromos gyújtási impulzus megjelenése előtt begyullad. Ez az öngyulladás, amikor a lángfront sebessége az égéstérben elérheti a 2000&nbsp;m/s értéket. Normál égés során a lángfrontsebesség csak mintegy 40-50&nbsp;m/s. Az [[oktánszám]] a benzin nagy sűrítés melletti öngyulladásra való hajlamosságát mérő szám.
 
A benzin kompressziótűrését egy olyan keverékkel hasonlítják össze, melyet a [[heptán]] (7 szénatomos lánc) és az [[izooktán]] (8 szénatomos lánc) keverésével állítanak elő. Az oktánszám jelenti azt az oktán-komponens arányt, amelynél a keverék és a benzin kompressziótűrése megegyezik. A megállapodás szerint a 7 szénatomos tiszta heptán oktánszáma 0, a tiszta izooktán tartalmú üzemanyag oktánszáma 100 (a 95-ös benzin kompressziótűrése megegyezik a 95% izooktánt és 5% heptánt tartalmazó keverékével).
 
Az [[izooktán]] 8 szénatomos, elágazó láncú, telített szénhidrogén, 2,2,4 trimetil-pentán. A 2,2,4 számok a metilgyökök kapcsolódási pontjai, annak a szénatomnak a láncbeli elhelyezkedési sorszáma, ahol a láncsorban a megadott sorszámú szénatomnál a metilgyök bekapcsolódik a láncba.
 
Az elágazó láncú szénhidrogén jobban tűri a sűrítést és kevésbé hajlamos a robbanásszerű, kopogásos égésre. Az oka az, hogy a hosszabb, elágazás nélküli nyíltláncú, egyenes szénhidrogén magas sűrítésen és nagy hőmérsékleten másképpen viselkedik. A hosszú egyenes lánc több helyen szakad fel egyszerre a kémiai reakció során, így az égés jellege agresszív. A többszörösen elágazó lánc már nem tud akkora darabokra szakadni, így az égése lágyabb.
Motorhajtóanyagként keverték régebben a sűríthetőség növelése céljából ólom-tetraetillel Pb(C<sub>2</sub>H<sub>5</sub>)<sub>4</sub>. Ez rendkívül [[méreg|mérgező]] folyadék. Újabban nem (vagy kevésbé) mérgező anyagokkal ([[ETBE]], MTBE) javítják az oktánszámot.
 
Gyakori tévedés, hogy a magas oktánszámú üzemanyag nagyobb motor[[teljesítmény]]t, alacsonyabb fogyasztást eredményez. Valójában az oktánszám nincs arányban az üzemanyagból kinyerhető [[energia]]tartalommal, csak a kompressziótűrést jellemzi. Magas oktánszámú benzint csak különleges, magas kompresszióviszonyú motorokbamotorokban kell töltenihasználni (erről a gyártó mindig nyilatkozik). A magasabb oktánszám az égés lassulását jelenti, tehát alkalmankéntakár még teljesítménycsökkenést is okozhat.
 
=== Egyéb anyagok a motorbenzinben ===
A kopogásgátló anyagok mellett a benzineketmotorbenzineket egyéb adalékokkal is kezelik. Ezek többsége a minőségi követelmények elérése miattvégett kerül bele (pl. az oxidációt lassítják, a reakcióképességet csökkentik), valamint a gépjármű üzemanyagüzemanyagellátó-ellátó rendszerét és a motort kímélik (surlódáscsökkentő, lerakódásgátló adalékok).
Újabban - elsősorban [[környezetvédelem|környezetvédelmi]] megfontolásokból - [[etanol]]t (etil-alkoholt, [[bioalkohol]]t) is kevernek a motorbenzinbe. Az [[EU]]-s szabályozások kötelezővé teszik a 10% bioetanolt tartalmazó (E10) üzemanyag forgalmazását, de létezik 85% alkoholtartalmú (E85) üzemanyag is. (Ez utóbbihoz már szükséges a jármű üzemanyag-ellátó rendszerének átépítése.) Az etanolnak jelentős az oktánszám-növelő hatása.
 
=== Előállítása ===
A motorbenzint a mai napig alapvetően a [[kőolaj]] frakcionált desztillációjával nyerik. Ez az eljárás azonban önmagában semse mennyiségileg, se minőségileg nem ad megfelelő eredményt. A nyersolaj benzinné desztillálható frakciója viszonylag kicsi, az eredmény az olaj származási helyétől is függ.
 
Ezért ezt az eljárást az alábbiakkal egészítik ki:
* Fluid katalitikus '''krakkolás''' (FCC), amely az előzetesen kénmentesített hosszú szénláncú szénhidrogéneket tartalmazó frakciókat alakítja át értékesebb, kisebb szénatomszámú termékekké. A [[krakkolás]]sal jelentősen növelhető a kőolajból előállítható motorhajtó anyagok mennyisége.
* Katalitikus '''benzinreformálás'''. A kénmentesített benzinpárlatok oktánszámának növelésére szolgáló eljárás, amely segítségével az alacsonyabb oktánszámú párlatokból az aromás tartalom növelésével állítanak elő magas oktánszámú értékes benzinkomponenst.
* Az '''alkilezés''' során izobutánt olefinekkel egyesítikegyesítenek [[hidrogén-fluorid]] [[katalizátor]] jelenlétében. Az eljárás végterméke magas oktánszámú és, kis szenzibilitású motorbenzin-komponens.
* '''Izomerizálással''' a kis oktánszámú n-paraffinokban dús frakciókat alakítják át magas oktánszámú izoparaffinokká. (Elágazóelágazó láncú szénhidrogénekké).)
* '''Szintetikus''' módszerrel (többnyire [[Fischer–Tropsch-eljárás]]sal) készült motorhajtó anyagok. Egyes gyártók kínálnak már teljesen szintetikus üzemanyagokat is. Mivel az alapanyagok különfélék lehetnek (eredetileg széngázból gyártották kőolajhiány esetén, de bármilyen szerves, széntartalmú anyag lehet forrás), ezért a jövőben várható a szintetikus benzinek elterjedése (bővebben: [[biobenzin]]).
A benzingyártás utolsó műveleti lépése a komponensek keverése és [[adalékanyag|adalékadalékolása]]olása, amelynek során állítják elő az előírásoknak és a piac igényeinek megfelelő minőségű motorbenzineket.<ref>MOL Motorbenzinek kiadvány (https://mol.hu/images/pdf/Vallalatiugyfeleknek/Uzemanyagok/mol_motorbenzinek_termeklap.pdf)</ref>
 
== Benzinek egyéb alkalmazási területei ==
Napjainkban elsősorban [[motor]]ok hajtására alkalmazzák. Az ambuláns sebészet – steril változatát, a [[sebbenzin]]t a lényegesen drágább [[sebészeti alkohol]] helyett – kis sebek esetén, ill. [[fokozott fertőzési veszély]] hiánya esetén a bőr [[fertőtlenítés]]ére használja. Alkalmas zsírfoltok ruháról való eltávolítására. Sok gépkocsi-gyártógépkocsigyártó benzinkályhát alkalmazott fűtésreaz autó fűtés ére (pl. Zaporozsec). A XX. század elején világítási célokra is használták.
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Források ==
* ''[[A Pallas nagy lexikona]]''. Budapest, Pallas Rt, 1893. III. kötet/Benzin cikk
 
* [http://www.muszakiak.com/energia/a-jovo-energiahordozoi.html A jövő energiahordozói]
* http://holtankoljak.hu/
 
{{csonk-dátum|csonk-kém|2007 januárjából}}
 
{{portál|klímaváltozás|-}}
58 919

szerkesztés