„Mítosz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
szebbé tettem az oldalt |
||
14. sor:
Az ősi vagy az euroatlanti civilizációba nem sorolt kultúrák (például indián törzsek) mitológiájának mintájára a modern kor sok írója „művileg” teremtett, most már elsősorban szórakoztatás vagy egyéni gondolatainak kifejezése céljából, irodalmi mű formájában megalkotott, az ősi mítoszokra hasonlító történeteket. Ilyen például [[Tolkien]] regénytrilógiája, az [[A gyűrűk ura]]. Ez a szokás, legalábbis az európai civilizációban, alighanem leginkább a [[romantika]] korszakáig nyúlik vissza. A mítoszteremtés a romantika és az akkörüli korokban sem volt szokatlan, azokban a korokban és nemzetekben, ahol a népi mítoszrendszer különféle okok miatt elfelejtődött; sok költő [[Osszián|művileg]] teremtett „népi” mítoszokat (sokszor a hamisítás eszközeitől sem visszariadva); kultúrpolitikai céloktól vezérelve, ám már ekkor megjelentek az egyéni teremtésű költői mítoszok is (egy igen jellegzetes példa az utóbbira Hoffman műve, ''Az arany virágcserép),'' ez utóbbiak napjainkban ismét igen divatosak. Lásd még [[fantasy]].
Megjegyzés: Egy másik, a modernebb korokban keletkezett értelmezésben, a mítoszok hőstörténeti tartalmára utalva a kifejezés valamely dologról vagy emberről keletkezett vagy szándékosan keltett erősen, esetleg hamis módon, túlzóan pozitív képet is jelenthet, elsősorban a szenzációhajhász újságírói argóban (a „…mítosza szétfoszlott” vagy a „miféle mítosz lengte körül Marilyn Monroe-t?”
== Definíciója ==
| |||