Wikipédia

„Gaslighting” változatai közötti eltérés

Egyfajta pszichológiai manipuláció abból a célból, hogy áldozata kételkedjen emlékezetében, érzékszerveiben és épelméjűségében
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Készült a(z) „Gaslighting” oldal lefordításával
(Nincs különbség)

A lap 2019. szeptember 9., 10:13-kori változata

A gaslighting a pszichológiai manipuláció egy formája, amelyben valaki kétségeket próbál elültetni egy megcélzott egyénben vagy egy célzott csoport tagjainál, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát. A folyamatos tagadás, félrevezetés, ellentmondás és hazugság használatával a gaslighting destabilizálja az áldozatot és hitelteleníti a világképét. [1]

Előfordulása lehet az egyszerű elutasítástól, hogy a támadó által végrehajtott visszaélések meg sem történtek egészen a bizarr történések hosszú soráig, amikor a támadó ezekkel próbálja meg elérni áldozatának lelki összekavarodását. A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gaslight (Gázláng) című színdarabjából, és annak 1940.-es és 1944-es film-adaptációjából származik, amelyekben a főszereplő otthonában lévő gázüzemű lámpák elhalványulnak, amikor a tetőtéri lámpákat felcsavarja, miközben éjszaka titokban a tetőtérben kutat. Meggyőzi feleségét hogy csak képzeli a változást. A kifejezést a klinikai és kutatási irodalomban [2][3], valamint politikai kommentárokban is használják, főképp angol nyelvterületen.[4][5] Magyarországon a kifejezés (és a fogalom) kevéssé ismert.

Ingrid Bergman az 1944-es Gázláng című filmben

A kifejezés az áldozat férje általi szisztematikus pszichológiai manipulációjából származik, amelyet az 1938-as színpadi játékban, valamint az 1940-ben és 1944 - ben kiadott film-adaptációkban mutattak be.[6] A történetben a férj megpróbálja meggyőzni a feleségét és másokat arról, hogy az asszony elmebeteg: az otthoni környezetük számos elemét manipulálja és szilárdan állítja hogy a felesége téved, rosszul emlékszik vagy téveszméi vannak amikor említi ezeket a változásokat.

A darab címe arra utal, hogy otthonukban a gázvilágítás rendszeresen elhalványodik majd egyre csökkenő fénnyel világít, de a férj folyamatosan úgy tesz, mintha semmi nem történne, ezzel elérve hogy felesége kételkedni kezdjen saját érzékeiben. A halványodást részben az okozza, hogy a férj éjjelente az emeleten általa meggyilkolt gazdag nő eltűnt drágaköveit keresi, és emiatt ott felcsavarja a gázvilágítást. A feleség többször felkéri a férjét, hogy erősítse meg a halványuló fényekkel kapcsolatos tapasztalatait de férjea valóság ellenére továbbra is határozottan állítja hogy a fények ugyanazok és hogy a felesége az, aki elveszíti ép eszét.[7]

A „gaslighting” kifejezést informálisan az 1960-as évek óta használják hogy leírják a valóság-észlelés manipulálására tett erőfeszítéseket. A kifejezést az 1970-es évek óta használják ezen viselkedés leírására a pszichoanalitikus irodalomban.[8] A gyermekekkel szembeni szexuális zaklatásról szóló 1980-as könyvben Florence Rush összefoglalta George Cukor 1944-es Gázlángját és azt írta: "Még ma is a [gaslighting] szót használják annak leírására, hogy megkíséreljék megsemmisíteni egy másik ember valóság-felfogását.” [9]

Használat

A pszichiátriában

A politikában

Romantikus kapcsolatokban

A munkahelyen

Szépirodalomban

Lásd még

Irodalom

  1. ↑ Oxford Dictionary definition of 'gaslighting'. Oxford Dictionaries. Oxford University Press. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  2. ↑ Dorpat, Theodore L.. Gaslighting, the Double Whammy, Interrogation, and Other Methods of Covert Control in Psychotherapy and Psychoanalysis. Jason Aronson (1996). ISBN 978-1-56821-828-1. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  3. ↑ Jacobson, Neil S.. When Men Batter Women: New Insights into Ending Abusive Relationships. Simon and Schuster, 129–32. o. (1998. március 10.). ISBN 978-0-684-81447-6. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  4. ↑ Yagoda: How Old Is 'Gaslighting'? (amerikai angol nyelven). The Chronicle of Higher Education, 2017. január 12. (Hozzáférés: 2017. június 2.)
  5. ↑ Welch, Bryant. State of Confusion: Political Manipulation and the Assault on the American Mind (angol nyelven). Macmillan (2008. június 10.). ISBN 9781429927451 
  6. ↑ Larner, A.J. A Dictionary of Neurological Signs, 139. o. (2016. április 28.). ISBN 978-3319298214 
  7. ↑ Stern, Robin. The Gaslight Effect: How to Spot and Survive the Hidden Manipulation Others Use to Control Your Life. Random House Digital, 8. o. (2007. május 1.). ISBN 978-0-7679-2445-0. Hozzáférés ideje: 2014. január 6. 
  8. ↑ Shengold (1979). „Child Abuse and Deprivation: Soul Murder”. Journal of the American Psychoanalytic Association 27 (3), 533–559. o. DOI:10.1177/000306517902700302. PMID 512287.  
  9. ↑ Rush, Florence. The Best-kept Secret: Sexual Abuse of Children. Human Services Institute, 81. o. (1992. február 1.). ISBN 978-0-8306-3907-6 

További irodalom

Külső linkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gaslighting&oldid=21678278”