„Apokopé” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
||
41. sor:
A magyarban van úgy sztenderd, mint nem sztenderd apokopé. Az előbbi pl. a ''hisz'' [[kötőszó]] (< ''hiszen'') esete, az utóbbi pl. a ''bá'' (< ''bácsi'') szóé.<ref name="gerstner_328"/> Előfordul apokopé a költői nyelvben is, olykor azért, hogy kijöjjön a [[vers]]sorban a szótagok szükséges száma, de ez sem sztenderd, pl. ''Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak...'' ([[Arany János]]: Vojtina ars poeticája); ''Most, igazán most kell magadér’ kitenned'' (Arany: Stanzák „Mátyás dalünnepe” eposzi kísérletből).<ref name="kult"/>
A franciában apokopé útján keletkeztek például a ''métro'' ’metró’ (< ''métropolitain'') és a ''cinéma'' ’mozi’ (< ''cinématographe'') szavak a fesztelen nyelvi regiszterben, majd befogadta őket a sztenderd.<ref name="dubois_43"/>
A románban ilyen jellegű apokopé nem sztenderd nyelvváltozatokban található. A [[máramaros]]i nyelvjárásban lerövidítik a hangsúlyos szótagig a személynevek [[megszólító eset]]ű alakját (pl. ''mătu!'' < ''mătușă'' ’néni’), valamint az ige [[Kijelentő mód|kijelentő]] és [[kötőmód]] [[Jelen idő (nyelvészet)|jelen idejű]] alakjábol elhagyják azt a [[Toldalék|szuffixumot]], amely a sztenderdben egyes igéknek megvan a hangsúlyos szótag után, pl. ''grăie'' ~ ''grăie'''ște''''' ’beszél’, ''să grăie'' ~ ''să grăia'''scă''''' ’beszéljen’.<ref name="bidu_59"/> A fesztelen regiszterre korlátozott apokopé is van, pl. ''las’ să fie'' ’hadd legyen’ (< ''las'''ă'''''),<ref name="bidu_59"/>
Olyan szavak is vannak a román fesztelen regiszterben és a népiben, amelyek lerövidülnek, megtartják a hangsúlyukat, és többnyire hangsúlytalan utánuk levő szóhoz kötődnek, egyetlen prozódiai szót alkotva, pl. ''ta-tu'' < ''tată-tău'' ’apád’, ''sor-ta'' < ''soră-ta'' ’nővéred’. Olyan eset is van, amelyben mindkét szó hangsúlyos: ''Iac-așa!'' ’Így ni!’<ref name="bidu_59"/>
Az olaszban hasonlók az előbbi példához olyan szókapcsolatok, mint ''sant’Antonio'' ’Szent Antal’ (< ''santo'') vagy ''sant’Agata'' ’Szent Ágota’ (< ''santa'').<ref name="dubois_43"/>
Olyan nyelvekben, amelyek [[helyesírás]]a túlnyomóan [[Etimológia|etimologikus]], van olyan apokopé, amelyet nem tükröz az írás.
76. sor:
:{{en}} ''(ic) sing'''e''''' (óangol) > ''(I) sing'' (mai angol) ’énekelek’;<ref name="dubois_43"/>
:{{fr}} ''j’aime'' ’szeretek’ (< ''j'''e''''');<ref name="dubois_173"/>
:{{it}} ''sant’Antonio'' ’Szent Antal’ (< ''sant'''o''''');<ref name="dubois_173"/>
:{{ro}} ''m-am străduit'' ’igyekeztem’ < ''m'''ă'''''.<ref name="dobridor_e"/>
87. sor:
:{{hu}} ''hisz'''en''''' > ''hisz'' (szótag része);<ref name="gerstner_328"/>
:{{fr}} ''métro'''politain''''' > ''métro'' ’metró’ (két szótag), ''ils/elles pens'''ent''''' [pɑ̃s] ’gondolkodnak’ (szótag részét képező rag);<ref name="delatour_314"/>
:{{it}} ''bonta'''de''''' > ''bontà'' ’jóság’ (egy szótag);<ref name="dubois_43"/>
:{{ro}} ''Un'''de''' te duci?'' > ''Un’ te duci?'' ’Hová mész?’ (egy szótag).<ref name="dobridor_a"/>
| |||