„Dögkeselyű (film)” változatai közötti eltérés

A ''Dögkeselyű'', melynek története a [[Cserhalmi György]] által játszott diplomás taxisofőr bosszúját mutatja be az őt meglopó öregasszonyok ellen, kritikailag az egyik legelismertebb magyar bűnügyi film. A filmnek tulajdonított erények közül számos kifejezetten a [[Magyar Népköztársaság|szocializmus]] alatt készült magyar bűnügyi filmek kontextusában nevezhető érdemnek, bár ezek hozzájárulnak ahhoz is, hogy a ''Dögkeselyű'' általánosabb értelemben vett műfaji filmként is megállja a helyét. András Ferenc alkotása olyan korban és (kultúrpolitikai) közegben készült, melyben komolyan vehető, „igazi", hiteles bűnügyi filmek nem készül(het)tek.<ref>{{cite web |title=Magyar kopó (Hazai bűnfilmek)|author=Kolozsi László|publisher=[[Filmvilág]]|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=10095|accessdate = 2017-06-14}}</ref><ref>{{cite web |title=Krimi magyar módra. A bűn története.|author=Koltai Ágnes|publisher=[[Filmvilág]]|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=5692|accessdate = 2017-06-14}}</ref> Ennek az a kultúrpolitikai paradigma a magyarázata, mely szerint „a szocializmus világában nincs jelen a bűn: a bűnelkövető külföldről érkezik, az ellenséges kapitalista világ ügynöke vagy 1956-os magyar disszidens. Másrészt a szocializmus világában nincs jelen a magánnyomozó: a bűnüldözés feladatát szervezett és kollektív formában állami testület látja el."<ref>{{cite web |title=A népszerű filmkultúra az államszocializmus korában. A magyar bűnügy példája.|author=Gelencsér Gábor|publisher=Hungarológiai Közlemények|pages=7|url=http://epub.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/article/view/1813/pdf|accessdate = 2017-06-14}}</ref> Ezzel szemben a ''Dögkeselyű'' alaphelyzete éppen az, hogy a rendőrség nem látja el a feladatát, s emiatt veszi fel főhőse az igazságosztó szerepét. Emellett a film történetében a bűn nem külföldről érkezik, hanem úgy van bemutatva, mint ami szerves része a társadalomnak.<ref>{{cite web |title=Neophron percnopterus. András Ferenc: Dögkeselyű.|author=Réz András|publisher=Filmkultúra|year=1982|issue=4|pages=60–61|url=http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/12031/default/doc_url/1982_4sz.pdf|accessdate = 2017-06-14}}</ref> „A nyolcvanas évek Budapestjén – így szól az állítás mozgóképnyelven - a kicsi- és nagy törvénysértés, a vagány stiklik, és halálos szélhámosságok most már egyszerűen őshonosak."<ref name="Hirsch">{{cite web|title=András Ferenc: Dögkeselyű.|author=Hirsch Tibor|publisher=Filmhu|url=http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet/filmelemzesek/dogkeselyu-1982-filmtortenet-elemzes.html|accessdate=2017-06-14}}{{Halott link|url=http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet/filmelemzesek/dogkeselyu-1982-filmtortenet-elemzes.html |date=2019-09 }}</ref> A filmben továbbá a hiteles környezetrajz dokumentáris elbeszélői hitelességgel párosul, mely „súlyt és mélységet ad neki."<ref name="Baron">{{cite web |title=Budapesti ragadozók (Dögkeselyű)|author=Báron György|publisher=[[Filmvilág]]|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6993|accessdate = 2017-06-14}}</ref> Mindemellett a film legnagyobb erénye, hogy „feszült és izgalmas",<ref name="Baron"/>, úgy van vágva és fényképezve, dialógusai olyan feszesek, mintha Hollywoodban készült volna.<ref name="Hirsch"/>