Wikipédia

„Krími háború” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎A háború menete: linkek, kieg, jav
Címke: indulatos írásjelek
30. sor:
A háború ürügyét a [[Római katolikus egyház|katolikus]] és [[ortodox kereszténység|ortodox]] [[egyház]]i vezetők vitája adta a [[jeruzsálem]]i szent helyekről. Az [[Oszmán Birodalom]] keresztényeinek védnöki szerepében tetszelgő [[Orosz Birodalom|Oroszország]] nem akarta átadni helyét a franciáknak. A [[Oszmán Birodalom|törökök]] a franciák mellett döntöttek, és maguk mögött érezve a [[Franciaország|francia]] és [[Egyesült Királyság|brit]] támogatást, visszautasították az [[Orosz Birodalom|oroszok]] követeléseit.
 
Válaszul [[I. Miklós orosz cár|I. Miklós]] [[Oroszország uralkodóinak listája|orosz cár]] (1825–1855) hadai megszállták [[Moldva|Moldvát]] és [[Havasalföld]]et. [[Bécs]] nehéz helyzetbe került – lekötelezettje volt a [[cár]]nak, főképp az oroszok 1849-es magyarországi beavatkozása miatt, de az oroszok előretörése ellenkezett érdekeivel. Az [[Habsburg Birodalom|osztrákok]] hiába próbáltak közvetíteni, [[I. Abdul-Medzsid oszmán szultán|I. Abdul-Medzsid]] [[Oszmán szultánok listája|szultán]] hadat üzent Oroszországnak. A törökök mögött felsorakoztak a franciák és az angolok is, hogy megakadályozzák az orosz terjeszkedést. Ausztriát – a [[magyar emigráció]] támogatásának kilátásba helyezésével – rászorították arra, hogy követelje Moldva és Havasalföld kiürítését, amit Oroszország visszautasított, mire angolbrit, piemontiszárd–piemonti, francia és nassaui csapatok szálltak partra a [[Krím]] félszigeten, és a háború megkezdődött. A britek még további 15 ezer katonát vezényeltek fel később [[Málta|Máltáról]] (java részük a helyi [[máltaiak|máltai]] lakosságból verődött).
 
A francia–brit–török csapatok hosszú ostrom után elfoglalták [[Szevasztopol]]t, a [[fekete-tenger]]i orosz flotta erődített támaszpontját. A küzdelmet az utánpótlás biztosítása döntötte el. Bár az angol és francia katonák is sokat szenvedtek, flottájuk jobban megoldotta ezt a feladatot, mint saját birodalmában az elavult [[cár]]i rendszer – a közel fél millió áldozat nagy részét a járvány, az éhínség és a hideg ragadta el. A francia támogatás megszerzése érdekében a [[Szárd Királyság|Szárd-Piemonti Királyság]] is belépett a háborúba, és csapatokat küldött a [[Krím]]be. A Krímen kívül harc dúlt a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus]] vidékén [[Kars (település)|Kars]] váráért, amit a török szolgálatba lépő [[Kmety György]] és [[Guyon Richárd]] védett meg az oroszokkal szemben. [[Kossuth Lajos|Kossuth]] az emigrációban eközben hasztalan igyekezett a háborút Magyarországra is kiterjeszteni. Mivel az osztrákok nem üzentek hadat az [[Oszmán Birodalom]]nak, így nem jött be Kossuth azon terve, hogy akkor majd török, francia, angol és román erők betörnének Magyarországra és új szabadságharc kezdődhetne.
 
A háborúban összesen több mint 16 000{{szám|16000}} önkéntes is harcolt, többek között lengyelek, svájciak, olaszok és németek, valamint olyan szláv önkéntesek akik nem az oroszokkal rokonszenveztek (horvátok, csehek, orosz ellenzékiek), különösképp Szevasztopol ostrománál. Oroszország támogatására a török elnyomástól szenvedő görög és bolgár önkéntesek érkeztek nem túl nagy számban, Montenegró és Szerbia viszont nagyobb erőkkel próbálta kivenni a részét. Montenegró és Szerbia (aA szerb erők kötelékében macedónok is) voltak, de csapataik jobbára a külső balkáni frontokon harcoltak.
 
A háborúban sok, már a modern háborúkat előrejelző mozzanat jelent meg. A küzdő felek hadiflottáin először rendszeresítettek robbanólövedékeket a korábbi tömör vasgolyók helyett, és ezzel végleg elavulttá tették a fából épült hadiflottákat. A [[sinopi csata|sinopi csatában]] az oroszok így semmisítették meg könnyedén a törökök teljes fekete-tengeri flottáját. Szerepet kapott a távíró, és a vasút. A [[balaklavai csata]] előzményeinek hatására<!-- „előzményeinek hatására” ???--> került kidolgozásra a [[meteorológiai előrejelzés]] első elmélete, és megjelent a szigorúanszigorú katonai célú [[cenzúra]] is, mivel Angliában súlyos botrányt okozott, hogy a londoni [[The Times]] olyan pontos katonai információkat közölt az eseményekről, hogy ezáltal az orosz hadvezetés lényeges előnyökhöz jutott.
 
=== Harcok a Távol–Keleten ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Krími_háború”