A '''dzsódo sin''' (浄土真宗, dzsódo sinsú, [[Hepburn-átírás]]sal: Jōdo Shinshū, 'az igazi Tiszta Ország irányzat') eredetileg a [[13. század]] elején a [[dzsódo]] szektából kinőtt, mára azonban a legnépesebb, [[AmidaTiszta Föld buddhizmus|amidista]] [[Buddhizmus|buddhista]] szekta [[Japán]]ban (jelentése is 'igazi dzsódo'). Alapítója, [[Sinran]] szerzetes eltörölte a hagyományos buddhizmus papi nőtlenségét. Mivel az üdvözülés egyszerű formáját ([[nembucu]]) hirdette, a szekta a [[15. század|15]]–[[16. század]]ban az elnyomott parasztok tömegeit vonzotta, és lázadások gyújtópontjává vált ([[ikkó ikki]]). Erődtemplomát, az [[Isijama Hongandzsi]]t és templomvárosát, a későbbi [[Oszaka|Oszakát]] [[Oda Nobunaga]] hegemón számolta fel, ezután a főtemplom [[Kiotó]]ba költözött, majd apátutódlási viták miatt kettévált „nyugati” ([[Nisi Hongandzsi]]) és „keleti” ([[Higasi Hongandzsi]]) templomra, és nyolc másik alszektája is kialakult.
