„Kelcse” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Borovszky + jav. |
||
27. sor:
}}
'''Kelcse'''
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 29 km-re északra, az Ondava-víztározó keleti oldalán
== Története ==
A falu valószínűleg már a [[13. század]] előtt is létezett, első lakói szlávok lehettek. Később a német jog és pásztor jog alapján új telepesek érkeztek.
Első írásos említése [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[1404]]-ben kelt oklevelében történik. [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király a királyi tulajdonban álló települést híveinek: Németi Mátyásnak és Nényei Demeternek adta. A [[15. század|15]]
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír
A [[19. század]] elején a falu új birtokosa a Jekelfalussy család lett. [[1831]]-ben és [[1846]]–[[1847]]-ben súlyos [[kolera]]járvány pusztított.
Fényes Elek így ír a faluról: ''"Kelcse, tót falu, Zemplén vármegyében, N.-Domasa fil. 431 római, 63 g. kath., 11 zsidó lak. Szép kastély és kert. Savanyuviz. Erdő. 866 h. szántóföld. F. u. Jékelfalusy. Ut. p. N.-Mihály."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0011/0344-12f0.html]▼
▲[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''
[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Sztropkói járás]]ához tartozott. A község életében nagy tragédiát jelentett az [[1965]] – [[1966|66]]-ban pusztító árvíz, amikor az Ondava a régi falut elöntötte. Ezután úgy döntöttek, hogy a falut a parttól távolabb a régi falutól északnyugatra a mai helyén építik újjá. A régi faluból csak a templom, a temető és az erőőri lak maradt meg.▼
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Kelcse, ondavamenti tót kisközség. Körjegyzőségi székhely. Összesen 73 házat és 451 róm. kath. vallású lakost számlál. Saját postája és távírója van, de legközelebb eső vasúti állomása Varannó. A sztropkói uradalom tartozéka volt s annak sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a báró Vécseyek, a gróf Csákyak s a Jekelfalussyak voltak, de most nincs nagyobb birtokosa. A Vécseyek 1780-ban itt várkastélyt építtettek, mely ma Krizer Lajosé. A község határában kénesvízű gyógyforrás van s azelőtt kisebb gyógyfürdője is volt. Van itt szeszgyár is, mely Krizer Lajosé. Ezt a községet is meglátogatta 1663-ban a pestis. 1903-ban nagy tűzvész okozott sok kárt. Róm. kath. temploma 1780-ban épült. Érdekesek benne az egykorú, barokk-stílű szenteltvíz-tartó és a fából faragott hasonló gyertyatartók.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] Sztropkói járásához tartozott.
▲
==Népessége==
48 ⟶ 54 sor:
2001-ben 352 lakosából 350 szlovák volt.
2011-ben 358 lakosából 348 szlovák
== Nevezetességei ==
* [[I. István magyar király|Szent István király]] tiszteletére szentelt, kéttornyú, [[barokk stílus|barokk]], római katolikus templomát [[1780]]-ban építették.
== Jegyzetek ==
58 ⟶ 64 sor:
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20070315210040/http://www.novakelca.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
*
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-229377&pos_y=-1203210&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Nov%E1%20Kel%E8a%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Kelcse Szlovákia térképén]
* [https://web.archive.org/web/20071007133051/http://www.vranov.sk/rekreac/domasa/kelca.htm Rövid ismertető]
|