„Arany János (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:7A00:A:0:0:3:14 (vita) szerkesztéséről Bináris szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
35. sor:
}}
}}
'''Arany János''' Evelin([[Nagyszalonta]], [[1817]]. [[március 2.]] – [[Budapest]], [[1882]]. [[október 22.]]) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a [[Kisfaludy Társaság]] igazgatója, a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Gyakadémia]] <nowiki/>tagja és főtitkára. A [[magyar irodalom]] egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ''ballada Shakespeare-jének'', vállalt hivatala miatt a ''szalontai nótáriusnak'', de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a ''hallgati ember'' titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek [[William Shakespeare|Shakespeare-fordításai]].
 
Szegény [[Kálvinizmus|református]] családban született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a [[Gümőkór|tüdőbaj]] miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a [[Latin irodalom|latin]], a [[Ókori görög irodalom|görög]], a [[Német irodalom|német]], az [[Angol irodalom|angol]] és a [[francia irodalom]] remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a [[magyar nyelv]] egyik legnagyobb ismerője, és ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.