„Prevenció (egészségügy)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Aniloadam (vitalap | szerkesztései)
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
41. sor:
A megelőző egészségügyi intézkedések költséghatékonyságát tekintve nincsen általános megegyezés, az életminőséget azonban jelentősen képesek javítani. Azt illetően, hogy mi számít "jó befektetésnek" ha prevencióról beszélünk, eltérőek a vélemények: egyesek szerint az volna szerencsés, ha ezek az intézkedések végül több pénzt takarítanának meg, mint amennyibe kerülnek, mások szerint még azok az intézkedések is "megérik", amelyekkel nem takarít meg pénzt a rendszer, mivel komoly egészségügyi előnyöket biztosítanak.<ref name="Healthaffairs">Michael V. Maciosek, Ashley B. Coffield, Thomas J. Flottemesch, Nichol M. Edwards and Leif I. Solberg. Greater Use Of Preventive Services In U.S. Health Care Could Save Lives At Little Or No Cost. Health Affairs, 29, no.9 (2010):1656-1660. doi: 10.1377/hlthaff.2008.0701.</ref> A megelőző egészségügyi intézkedéseket emellett sokszor egy entitásként kezelik, holott rengeteg különféle szolgáltatásból állnak, melyek változó költséghatékonysággal működnek.<ref name="Healthaffairs" />
 
Egy 2010-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban készült tanulmány szerint az idő előtti elhalálozás megakadályozásában a gyermekeknek beadott védőoltások, a dohányzásról való leszokást segítő programok, az aszpirin napi, profilaktikus használata, illetve a mell- és végbélrák-szűrések a leghatékonyabbak.<ref name="Healthaffairs" />. A gyermekeknek és felnőtteknek beadott védőoltások, a dohányzásról való leszokást segítő programok, a napi asziprinhasználat, illetve az alkoholizmussal, elhízással és látásromlással kapcsolatos szűrések a leginkább költséghatékonyabbak az egészségügyi rendszer számára. A tanulmány szerzői szerint ha az Egyesült Államok lakosságának 90%-a részt venne ezekben a programokban, ezzel évi 3,7 milliárd dollár volna megtakarítható.<ref name="Healthaffairs" />
 
[[Magyarország]]on számos különféle prevenciós program működik. Ezek között a legnagyobb nyilvánosságot a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 - 2020 nevű kapta. A program keretein belül 2010 és 2015 között összesen 135 879 személyen közel négymillió vizsgálatot végeztek el. A programot 67 tudományos-szakmai szervezet és cég támogatja. A program hatásairól az életminőséget vagy költséghatékonyságot tekintve nem állnak rendelkezésre pontos információk, ám már csak azért is sikeresnek tekinthető, mert az egyéni vizsgálatokon túl első hat évében több mint negyedmillió magyarországi lakos részesül a keretein belül tanácsadásban és kapott információkat a helyes táplálkozásról, az újraélesztés módjáról, a betegségek megelőzéséről és a már kialakult betegségek nem gyógyszeres kezeléséről.<ref>{{cite web |url=http://www.egeszsegprogram.eu/img/content/hirek/20160321/nepegeszsegugyi_prevencio_2016.pdf |title=Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) eredményei 2015-ben |accessdate=2017-02-22 |author=Kiss István |coauthors=Barna István, Daiki Tenno, Dankovics Gergely, Kékes Ede |date=2016-02-10 |format=PDF |publisher=LAM-Tudomány |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170223125313/http://www.egeszsegprogram.eu/img/content/hirek/20160321/nepegeszsegugyi_prevencio_2016.pdf |archivedate=2017-02-23 }}</ref>
49. sor:
Az egészségügyi ellátáshoz, illetve a prevenciós programokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés számos tényező miatt egyenlőtlen lehet, ahogyan az ellátás és a szolgáltatások minősége is változó.
 
A fejlődő és fejlett országok átlagos várható élettartamai között nem ritkán évtizedes eltérések mutathatóak ki - [[Japán]]ban például az átlagos várható élettartam 36 évvel magasabb, mint [[Malawi]]ban.<ref name="WHOO">Fact file on health inequities. (n.d.). Retrieved April 25, 2014, from World Health Organization website: http://www.who.int/sdhconference/background/news/facts/en/</ref> Az alacsony átlagjövedelemmel bíró országokban jellemzően kevesebb orvos dolgozik, mint a magasabb átlagjövedelmű országokban. Nigériában és [[Mianmar]]ban például kevesebb mint 4 orvos jut 100 000 lakosra, míg [[Norvégia|Norvégiába]] és [[Svájc]]ban ez az arány tízszer magasabb.<ref name="WHOO" />. A hozzáférhetetlenség gyakori okai között találjuk, hogy a szükséges szolgáltatások egyszerűen nem érhetőek el az adott régióban vagy az egészségügyi intézmények túl nagy távolságra találhatóak, a közlekedés vagy a kezelések ára túlságosan magas, illetve egyes esetekben az, hogy bizonyos egészségügyi szolgáltatások igénybevételét társadalmi és szociális normák és stigmák gátolják.
 
Az [[Európai Unió]] [[Európai Unió Alapjogi Chartája|Alapjogi Chartájának]] 21. cikke elismeri a – többek között a nem, faj, etnikai származás, vallás vagy meggyőződés alapján történő – megkülönböztetéstől való mentességhez való jogot. A 35. cikk garantálja, hogy a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelőző egészségügyi ellátás igénybevételéhez, továbbá orvosi kezeléshez.