„Tüdőembólia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
31. sor:
== Előfordulása ==
 
A tüdőembólia a vénás tromboembólia (VTE) legsúlyosabb klinikai megjelenési formája, melynek pontos előfordulását csak becsülni lehet, mivel az esetek egy részében teljesen tünetmentes és véletlenszerűen, más okból végzett vizsgálat (pl. daganatos betegség kapcsán készült stádiumfelmérő CT) derít rá fényt. E mellett a súlyos, nagy kiterjedésű tüdőembólia kialakuláskor egyből [[hirtelen szívmegállás|hirtelen halállal]] járhat. Egy, az [[Európai Unió]] 6 országában készült, 454 millió embert felölelő vizsgálatban 434 723 tüdőembóliás eset fordult elő 2004-ben és 317 000 VTE okozta halálesetről számoltak be, melynek 34%-a tüdőembólia következtében fellépő hirtelen halál volt.<ref name="pmid17938798">{{cite journal |author=Cohen AT, Agnelli G, Anderson FA, Arcelus JI, Bergqvist D, Brecht JG, Greer IA, Heit JA, Hutchinson JL, Kakkar AK, Mottier D, Oger E, Samama MM, Spannagl M; VTE Impact Assessment Group in Europe (VITAE).|title=Venous thromboembolism (VTE) in Europe. The number of VTE events and associated morbidity and mortality.|journal=Thromb Haemost. |volume=98 |issue=4 |pages=756-64 |year=2007 |month=October |language=angol |pmid=17938798}}</ref> A teljes VTE-s halálozás mögött 59%-ában már csak a halált követően diagnosztizált tüdőembólia állt, a tüdőembóliában korán elhalálozó betegek mindössze 7%-át diagnosztizálták még életében.<ref name="pmid17938798"/>. Mindezek alapján a tüdőembólia továbbra is jelentős probléma a fejlett világban.
 
A VTE és azon belül a tüdőembólia kialakulását állandó (pl. [[genetika]]i eltérések, nem, kor) és átmeneti tényezők (trauma, műtét, terhesség, [[Születésszabályozás#Hormonális|hormonális fogamzásgátlók]] szedése) együttesen befolyásolják. Amennyiben a diagnózist megelőző 6 héttől 3 hónapig terjedő időszakban jelen volt egyértelmű átmeneti kiváltó tényező, úgy a betegséget provokáltnak, ezek hiányában nem-provokáltnak nevezik.<ref name="pmid25173341"/>.
Az alsó végtagot érintő nagyobb traumák, műtétek és a [[gerincvelő]] sérülések egyértelmű provokáló tényezők.<ref name="pmid22474264">{{cite journal |author=Rogers MA, Levine DA, Blumberg N, Flanders SA, Chopra V, Langa KM.|title=Triggers of hospitalization for venous thromboembolism.|journal=Circulation. |volume=125 |issue=17 |pages=2092-9 |year=2012 |month=May |language=angol |pmid=22474264 |doi=10.1161/CIRCULATIONAHA.111.084467}}</ref> A [[rák (betegség)|rosszindulatú daganatos betegségek]] ugyancsak jelentős kockázati tényezők, bár a különböző daganatféleségek eltérő mértékben növelik a rizikót, a legnagyobb kockázatot a [[hematológia]]i, emésztőszervi és [[tüdőrák|tüdő tumorok]] jelentik.<ref name="pmid15701913">{{cite journal |author=Blom JW, Doggen CJ, Osanto S, Rosendaal FR.|title=Malignancies, prothrombotic mutations, and the risk of venous thrombosis.|journal=JAMA. |volume=293 |issue=6 |pages=715-22 |year=2005 |month=February |language=angol |pmid=15701913 |doi=10.1001/jama.293.6.715}}</ref>