„Jack Lemmon” változatai közötti eltérés

A ''[[Mr. Roberts]]'' Oscarja után többnyire ismeretlen szerepek következtek, egészen [[1959]]-ig; amikor is fergeteges sikert arat a ''[[Van, aki forrón szereti]]'' című [[Billy Wilder]] moziban, [[Marilyn Monroe]] és [[Tony Curtis]] partnereként. A falrengetően humoros komédiáért mind a kritikusok, mind a közönség egyaránt lelkesedtek, nem mellékesen Lemmon második Oscar-jelölését is begyűjtötte. Ezt követően Lemmon több Billy Wilder filmben is vállal főszerepet (''[[Legénylakás (film)|Legénylakás]]'', ''[[Irma, te édes]]''), az előbbiért újfent jelölte az akadémia. [[1966]]-ban a színész neve gyakorlatilag összeforrt [[Walter Matthau]]-éval, akivel a ''[[Sógorom a zugügyvéd]]'' című filmben arattak nagy sikert és elindították a következő évtizedek nagy sikerű komédiázásait. A két színész amolyan modern [[Stan és Pan]] párost alkotott együtt, és sikereik titka elsősorban a könnyed szórakoztatás műfajában teljesedett ki. Következő közös sikerük két évre rá következett, a ''[[Furcsa pár]]'' (1969) című filmben, melyben nyújtott parádés játékuk ma már klasszikusnak mondható. [[1971]]-ben a rendezői székben is kipróbálta magát és ki mást kérhetett volna fel a ''[[Csakazértis nagypapa]]'' című alkotásának főszerepére, mint legjobb barátját, Matthaut. A filmmel nem vallott szégyent, négy Oscar-jelölést kapott. [[1972]]-ben két könnyed vígjáték következett, az ''[[Avanti!]]'' és a ''[[Közelharc férfiak és nők között]]'', majd [[1974]]-ben Lemmon beírta magát a filmtörténelem nagykönyvébe, hiszen a ''[[Mentsük meg a tigrist!]]'' című filmdrámában nyújtott alakításáért másodjára nyerte el az [[Oscar-díj]]at. [[1977]]-ben egy [[katasztrófafilm]]ben tűnik fel; az ''[[Airport '77]]''-ben egy utasszállítógép kapitányát alakítja [[Burt Lancaster]] társaságában. Az évtized végén a mára igazi filmklasszikusnak mondható ''[[Kína-szindróma]]'' (1979) című drámában szerepelt [[Michael Douglas]] és [[Jane Fonda]] mellett. A filmben Lemmon egy atomerőmű mérnökét formálja meg. [[1980]]-ban a ''[[Tisztelgés]]'' című film főszerepéért elnyeri a [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]] legjobb férfi főszereplőnek járó díját, és az Oscarra is jelöljék. [[1981]]-ben ismét Matthau-val parádézik a ''[[Haver, haver]]'' komédiában, majd az ''[[Eltűntnek nyilvánítva (film)|Eltűntnek nyilvánítva]]'' főszerepéért megkapja pályafutása nyolcadik Oscar-jelölését is, és a [[Cannes-i fesztivál|Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál]]on ismét a legjobb színésznek választják meg.

 

 

[[1993]]-ban [[Robert Altman]] filmmaratonjában, a ''[[Rövidre vágva]]'' című moziban látható egy sor neves színész társaságában, majd egy nem várt nagy siker következett Matthau-val karöltve, a ''[[A szomszéd nője mindig zöldebb]]'' című vígjátékkal, melyben a két régi jó barát ellentétét alakítják, akik ott tesznek keresztbe egymásnak, ahol tudnak. A mozi sikere után várható volt, hogy jön a folytatás; ''[[Még zöldebb a szomszéd nője]]'' semmivel sem maradt el az előző rész színvonalától és népszerűségétől. A filmben [[Sophia Loren]] is feltűnik.