Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.156.132.59 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére
|tevékenység = [[Zeneszerző]], [[hegedű]]s, impresszárió, pedagógus és [[Pap (foglalkozás)|pap]]
}}
'''Antonio Lucio Vivaldi''' ([[Velence (Olaszország)|Velence]], [[1678]]. [[március 4.]] – [[Bécs]], [[1741]]. [[július 28.]]) [[Olaszok|olasz]] [[barokk zene|barokk kori]] [[zeneszerző]], [[hegedű]]s, pedagógus, [[impresszárió]] és [[Pap (foglalkozás)|pap]]. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei [[Szent Márk-székesegyház (Velence)|Szent Márk-székesegyház]] hegedűsgecijeehegedűse volt, valószínűleg ő tanította a fiát hegedülni. Vivaldit a szülei papnak szánták, [[egyház]]i tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszülött volt és beteges maradt, nem adták be a velencei papi szemináriumba, hanem otthon taníttatták. A zeneszerzőt 1703-ban szentelték [[áldozópap]]pá, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen [[Szentmise|misézzen]].
 
1704-ben a ''Pio Ospedale della Pietà conservatorio'' (árvaház) tanára lett, és bár a későbbi évek alatt többször került összetűzésbe az intézmény vezetőségével, állását egészen élete végéig megtartotta. A Pietà hangversenyei és zenés miséi a korabeli velencei és külföldi nemesek kedvelt szórakozásai voltak, így Vivaldi több befolyásos uralkodóval, [[arisztokrácia|arisztokratával]] köthetett ismeretséget. 1709-ben bemutatták Velencében [[Georg Friedrich Händel|Händel]] ''[[Agrippina (opera)|Agrippina]]'' című [[opera (színmű)|operáját]], és valószínűleg Vivaldi is látta az operabemutatót, aki 1710-től már egyre inkább az operaszínpadok meghódításán gondolkozott.
9 712

szerkesztés