„Arany János (költő)” változatai közötti eltérés

ː → :, ǃ → !, — → –, más kisebb javítások
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 37.76.100.39 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
(ː → :, ǃ → !, — → –, más kisebb javítások)
Szüleinek késői és egyetlen fiúgyermeke volt. Születésekor nővére már régen férjhez ment, már gyermeke is volt. Szülei hívő [[Magyarországi Református Egyház|reformátusok]] voltak. János fiatal korától tisztes szegénységben, de békés és csendes környezetben nőhetett fel. Egészen korán, három- négyéves korában megtanult olvasni, hamuba írt betűk segítségével.<ref name="sulinet">{{cite web |url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/eletutja/arany-janos-eletrajza |title=Arany János életrajza |date=2009-04-15 |accessdate=2016-03-03 |language=magyar | publisher=tudasbazis.sulinet.hu}}</ref>
 
<center>{{idézet2|„Mire iskolába adtak, hova mód nélkül vágytam, [...] már nemcsak tökéletesen olvastam, de némi olvasottsággal is bírtam, természetesen oly könyvekben, melyek kezem ügyébe estek. [...] A tanító, megpróbálván, rögtön, amint felvettek, elsőnek tett osztályomban s e helyet folyvást megtartottam. A többi tanítók és növendékek a nagyobb osztályokból, sőt külső emberek is, csodámra jártak, s én nem egy krajcárt kaptam egy vagy más produkcióm jutalmául."<ref name="sulinet"/>}}</center>
 
Apja rengeteget mesélt neki a Toldikról, megszerettette vele a magyar népköltészetet és az irodalmat. Tanulékonysága korán feltűnt: mire hatévesen iskolába került, már nemcsak tökéletesen olvasott, hanem [[biblia]]i történeteket, énekeket és a könnyű irodalom termékeit is ismerte. Csodagyereknek tartották, és már iskolai évei alatt városszerte ismertté vált verseiről. Páratlan szókincsre tett szert, és a régi magyar nyelv nagy hatást gyakorolt költészetére. A későbbiekben, – lehet, –talán emiatt idegenkedett a [[nyelvújítás]] és a [[romantika]] magyar nyelvre gyakorolt hatásaitól.<ref name="Gyermek- és ifjúkora"/>{{refhely|Arany János}}
 
=== Iskolaévei ===
Első fellépése valószínűleg – ''Bolond Istók''éhoz hasonlóan – a színpad mögött történt, és ennek során a színpad átrendezésekor székeket pakolt. Lépésről lépésre szoktatták ugyanis hozzá a színpadi léthez. A debreceni színlap először 1836. március 3-án említette meg a nevét [[Ernst Raupach]] népszerű regényes színjátékában, az ''Ördög Róbert''ben, ahol a tanácsnokot alakította. Ezután több darabban feltűnt, hol a második favágó vagy éppen a jövendő századbeli inas epizódszerepében. Nem jelentős [[színész]]i megnyilvánulások, de azért arra is lehetősége adódott, hogy [[énekes]] szerepkörben szép [[basszus]] hangját is megmutassa. Talán legjelentősebb színészi szerepét kapta március 26-án, amikor [[Babocsay István]]nak 1805-ben nyomtatásban is megjelent drámájában, a ''Vígkedvű Mihály''ban Biczó István városi tanácsnokot alakíthatta.
 
A társulat felbomlásáról a ''Bolond Istók''ban így írt AranyːArany:
:''Egy reggel – épen a bolondok napja,''
:''Az ő nevenapja, april elseje ''
{{idézet2|''Egy nap, hasonló gyötrelmek közt álom ért rám – s jó édesanyámat halva láttam. A benyomás oly erős volt, hogy többé nem vethetém ki fejemből, ellenállhatatlan ösztönt érzék hazamenni, de miképp? [[Máramarossziget|Sziget]] [[Nagyszalonta|Szalontához]], az általam ismert úton kerülve, körülbelül ötven mérföld. A direktorhoz, Hubayhoz fordulék, egy húszast kértem tőle lehető díjamból, de fölöslegesnek láttam vele közölni szándékomat. Egy zsebkendőbe kötém egész vagyonomat – kimentem a piacra, hol nyolc pengő krajcárból egy cipót s egy kevés szalonnát vettem, azzal megindultam egyedül, gyalog. Első éjt az erdőben töltém, oláh fuvarosok tüze mellett, a többit kocsmapadokon – s így végre [[Szatmárnémeti|Szatmáron]], [[Nagykároly]]on, [[Debrecen]]en át, hétnapi gyalog vándorlás után hazaértem, nem nagy örömére szegény szüleimnek.''|Arany János levele [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]]hoz<ref>[http://mek.oszk.hu/04900/04944/html/borzaszto0021.html Arany János levele Gyulai Pálhoz], mek.oszk.hu</ref>}}
[[Fájl:Ercsey Julianna portréja (Ellinger Ede felvétele) – crop.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|[[Ercsey Julianna|Aranyné Ercsey Julianna]], a költő felesége és gyermekeik édesanyja]]
Otthon megtudta, hogy apja megvakult, anyja pedig haldoklott<ref>[http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/eletutja/arany-janos-eletrajza Arany János életrajza], tudasbazis.sulinet.hu</ref> és két héttel később, hazaérkezése után [[kolera|kolerában]] megbetegedve elhunyt – ennek hatására egy ideig még a költő is elhallgatott benne.<ref name="Bayer"/> [[Magyarországi Református Egyház|Egyháza]] és a város részvéttel tekintett a fiú sorsára, és megválasztották őt [[conrector]]nakkonrektornak. Szülőhelyén a [[NyelvtanGimnázium#A 16. századtól|grammatikai]] osztályokat tanította [[1839]] tavaszáig, majd egy évig írnokként helyezkedett el a városnál, végül rendes aljegyző lett Nagyszalontán.{{refhely|Gyulai Pál 1884}}
[[Kép:Arany János 1914.jpg|balra|bélyegkép||250px|Arany János családja körében 1863 körül]]
Az 1836-tól 1840-ig terjedő időszakban is sokat olvasott: [[William Shakespeare|Shakespeare-t]] (német fordításban), elővette [[Homérosz]]t is, a francia irodalomból pedig [[François Fénelon]] ''Télemakhosz kalandjai'' című regénye és [[Jean-Pierre Claris de Florian|Florian]] művei után [[Molière]]-t kezdett olvasni, illetve [[Prosper Jolyot de Crébillon|Crébillon]] rémdrámáit forgatta. Ez időszakban találta meg élete párját is, és fontos lett számára, hogy házasságához biztos anyagi hátteret teremtsen, így kevesebb ideje maradt az irodalom tanulmányozására.
 
{{Szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|'''''Arany Szent István-rendje''''' Föntmaradt egy anekdota, amely szerint egy főrend [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] miniszterelnökkel beszélve nehezményezte az Aranynak adományozott rendjelet, mondván, hogy ez a rendjel eddig csak igen magas rangúaknak járt ki. Mire Andrássy ezt felelte: „– Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt [[Raffaello Sanzio|Raffaelo]] korában a külügyminiszter?” Tényleg, ki is volt a külügyminiszter?<ref name="Szent István-rend">{{cite web | author=Kiczenko Judit |url=https://btk.ppke.hu/uploads/articles/115865/file/247_258_Kiczenko.pdf |format=pdf |title=ARANY JÁNOS ÉS A SZENT ISTVÁN-REND |date=2016-08-27|accessdate=2016-10-29 |language=magyar | publisher=btk.ppke.hu}}</ref>}}
Ferenc József koronázása alkalmával újabb, immáron fejedelmi kitüntetést adományozott a magyar nemzet akkor élő legnagyobb költőjének, [[1867]]-ben a ''kiváltságosak'' közé emelte, és a [[Magyar Királyi Szent István-rend|Szent István-rend]] kiskeresztjével tüntette ki. Arany ezt az uralkodói kegyet is megpróbálta visszautasítani, de [[Eötvös József (író)|báró Eötvös József]] vallás- és közoktatásügyi miniszternek írt tiltakozására azt a választ kapta, hogyːhogy: ''„...neked jogodban áll e rendjelt nem hordani, s ezt alkalmasint tenni is fogod, de azt visszaútasítani, ahhoz bizony, barátom, nincs jogod. Nemcsak a fejedelem iránti tiszteletet, de más érdekeket sértenél meg...”'' Közben az újságból értesült, hogy a belügyminiszter ''„Budán folyó év és hó 11-én 2366. elnöki szám alatt kibocsátott”'' rendelete az ő kitüntetéséről szól. Ekkor tiltakozásul írt [[Wenckheim Béla|báró Wenckheim Béla]] belügyminiszternek is. A két miniszter személyesen is felkereste, és végül hosszas citálás és levélváltások után írta e sorokatːsorokat: ''„– Én tartottam magamat, míg lehetett, de végre belátván, hogy nagy demonstrationalis látszat nélkül (mitől mindig írtóztam) a visszautasítás meg nem történhetik, beleegyeztem... ”''<ref name="Szent István-rend"/>
 
[[1865]]-től [[1876]]-ig eredeti művein alig dolgozott valamit. Miután megvált főtitkári hivatalától, a visszavonulás jót tett irodalmi munkásságának, mert számos lírai költeményt és balladát írt ez időben. Művei a [[Margit-sziget]] [[tölgy]]fái alatt, egyfajta őszi virágzásképpen születtek. [[1879]]-ben készült el a ''[[Toldi szerelme]]'' című elbeszélés tizenkét énekben, melynek első kiadása két hónap alatt elfogyott. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] és a Kisfaludy Társaság is jutalmával tüntette ki. A Társaság ötvenaranyos jutalmából alapítványt hozott létre. Élete végén Arany nagyobb vállalásai közül a ''Toldi szerelmé''t tudta befejezni. Irodalmi tevékenységét ekkor már az is nehezítette, hogy megrendült az egészsége: [[1868]]-ban veszélyes máj- és bélgyulladást állapítottak meg nála, emiatt rendszeres gyógyfürdőzést írtak elő neki. Évente látogatta a [[Karlovy Vary|karlsbadi]] fürdőt, de megfordult [[Szliácsfürdő]]n is.<ref>{{cite web |url=http://www.kupelesliac.sk/Slavni-navstevnici-kupelov.10.0.html |title=Slávni návštevníci kúpeľov |accessdate=2016-11-25 |language=szlovák | publisher=kupelesliac.sk}}</ref> [[1870]]-ben korának legnevesebb sebésze, [[Kovács Sebestény Endre (sebész, 1814–1878)|Kovács Sebestény Endre]] operálta meg, és több epekövét is eltávolította. [[Hallás]]a és [[látás]]a is romlani kezdett, de felesége gondoskodásának és a megfelelő étrendjének köszönhetően néha-néha megint elláthatta hivatalát, és még az irodalommal is foglalkozhatott. A fulladozó, nehéz légzése azonban napközben is gyakran jelentkezett, de különösen a reggeli és a hajnali órákat nagyon megszenvedte.{{refhely|Gyulai Pál 1884||Sőtér István IV. kötet|}}
|Kép:Arany Morelli.jpg|[[Morelli Gusztáv]] fametszete
|Kép:Arany János öreg kép.jpg|A költő arcképe
|Kép:Arany János Vasárnapi Újság.jpg|Arany János arcképe, a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi UjságˇUjság]] illusztrációja (1893)
|Kép:Arany János arcképe a költő kézírásával (Ellinger Ede, 1880).jpg|[[Ellinger Ede]] fényképe (1880)
}}
Ez a trilógia azonban nemcsak Toldi nevét emelte magasba, hanem a szerzőét is halhatatlanná tette. Érdekesség, hogy a trilógia három része három különböző időpontban – teljesen más történelmi korszakokban – született, és nem a történések időrendjében készült el. Hasonló nagyszabású munka lehetett volna a [[Hunok|hun]] eredettörténetből vett ''Csaba-trilógia'' de ennek csak az első része, a ''[[Buda halála]]'' készült el teljesen.<ref name="Toldi trilógia">{{cite web |author= |url=http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/toldi.htm |title=Toldi trilógia |accessdate=2016-11-07 |language=magyar | publisher=Arany János összes költeménye}}</ref>
 
Jelentősebb elbeszélő költeményeinek rövid bemutatásaːbemutatása:
* ''[[Toldi]]'' (1847): A Kisfaludy Társaság pályázatára készített, műfaját tekintve elbeszélő költemény, melyet vélhetően az előző pályázaton díjnyertes ''Az elveszett alkotmányt'' ért Vörösmarty bírálat is inspirált. A történet ihletét vélhetően [[Ilosvai Selymes Péter]] ''Az híres nevezetes Tholdi Miklos-nak cselekedeteiről és bajnokságáról való história'' című krónikája adta. A kiírt pályázaton a mű nemcsak a díjat nyerte meg, hanem példátlan módon a kitűzött tizenöt aranyat kivételesen húszra emelték. Arany ezzel az alkotásával ünnepelt költővé vált, és jeles írók figyelme fordult felé. A tizenkét énekből álló költemény költői képekben gazdag, melyek közül az egyik legszebb az álom-[[allegória]]: ''„Majd az édes álom pillangó képében / Elvetődött arra tarka köntösében...”''<ref name="Toldi trilógia"/><ref>{{cite web |author= |url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/a-toldi-keletkezese-es-forrasai/a-toldi-szerkezete |title=A Toldi felépítése |accessdate=2016-11-07 |language=magyar | publisher=tudasbazis.sulinet.hu}}</ref>
* ''[[Toldi estéje]]'' (1854): A Toldi váratlanul nagy sikere ösztönözte az újabb mű megírására. Levelében értesítette barátját, [[Petőfi Sándor]]t, hogy „Egy ''Toldit'' akarok még írni, ''Toldi Estéjét…''” A kéziratot 1848. április 1-jén elküldte Petőfi Sándornak, de a forradalmi események miatt csak 1854 tavaszán jelent meg. A mű az irodalmivá emelt népnyelven íródott. Fogadtatása a késedelem ellenére lelkes volt. [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] rögtön a megjelenés után Aranynak küldött levelében így írt: ''„Ha valaha művet láttam, mely minden követeléseimnek megfelelt: Toldi Estéje az…”'' [[Gyulai Pál (irodalomtörténész)|Gyulai Pál]], az egyébként rettenthetetlen kritikus nem kevesebbet állított, minthogy: ''„Arany Jánosé az első hely a magyar költészetben.”''<ref name="Toldi trilógia"/><ref>{{cite book|author= Arany János |others= Magyarázta: Lehr Albert |title= Toldi estéje|publisher= Franklin Társulat |location =Budapest | language = |year=1905 |edition= |id=| pages=5–12., 50–53}}</ref><ref>{{cite web |author= |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/palyac.htm |title=Toldi estéje (1848) |accessdate=2016-12-02 |language=magyar | publisher=tudasbazis.sulinet.hu}}</ref>
* ''[[Nemzetőrdal]]'' (1848): A forradalmi lelkesedés és a népies dalköltészet egyesülése, mely a [[Verbunkos|katonatoborzók]] hangulatát idézi meg. Első sorában mindjárt előtör a nemzeti büszkeség is: ''„Ne félj, babám, nem megyek világra: / Nemzetemnek vagyok katonája.”'' Ez a költemény megzenésítését követően népdallá is vált.<ref name="Lírája"/><ref name="Nemzetőrdalok">{{cite web |author=Tary Lujza |url=http://48asdalok.btk.mta.hu/peldatar/nemzetordalok |title=Nemzetőrdalok |accessdate=2016-11-09 |language=magyar | publisher=48asdalok.btk.mta.hu}}</ref>
 
A későbbi és az [[1850-es évek|ötvenes évek]] első felének lírája javarészt [[Nagykőrös]]höz köthető. A ''Letészem a lantot'' (1850) ugyan még a költözés előttire datálható, de ezeket a költeményeit a szabadságharc bukása érlelte lírikussá. E korszak (1849–1866) jelentősebb versei az alábbiakːalábbiak:<ref>{{cite web |author= |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajpalya3.htm |title=Lírája a nagykőrösi években |accessdate=2016-10-30 |language=magyar | publisher=magyar-irodalom.elte.hu}}</ref>
 
* ''[[Letészem a lantot]]'' (1850): A mű fél évvel a szabadságharc leverése után íródott. A műfaja [[elégia]], és már a címe is beszédes, hiszen a költő tart a megtorlástól, és arra készül, hogy felhagy az írással. Két létállapotot állít szembe, egy értékben gazdag múltat és egy értékszegény világot, a jelent. A versszakok végén refrénként tér vissza a fájdalom: ''„Hová lettél, hová levél, Ó lelkem ifjúsága?”''{{refhely|Csáky Zsolt}}<ref>{{cite web |author= |url=http://tananyag.net/irodalom/magyar-irodalom/arany-janos-leteszem-a-lantot-verselemzes |title=Arany János: Letészem a lantot (verselemzés) |accessdate=2016-11-07 |language=magyar |publisher=tananyag.net |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161108052236/http://tananyag.net/irodalom/magyar-irodalom/arany-janos-leteszem-a-lantot-verselemzes |archivedate=2016-11-08 }}</ref>
* 1985–1994 között működött Arany János Színház néven a Budapesti Gyermekszínház társulata a Paulay Ede u. 35. sz. alatti épületben.<ref>{{cite web |url=http://mek.niif.hu/02100/02139/html/sz01/193.html |accessdate=2016-06-30 |title=Arany János Színház | publisher=MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.ujszinhaz.hu/page25.php |accessdate=2016-06-30 |title=Parisiana-tól az Új Színházig |publisher=ujszinhaz.hu |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160808083433/http://ujszinhaz.hu/page25.php |archivedate=2016-08-08 }}</ref>
* [[Kisbolygó]]t neveztek el róla: a [[89973 Aranyjános]]t. Az apró, 1–2&nbsp;km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitestet, melyet 2002. szeptember 8-án fedezett fel [[Sárneczky Krisztián]].<ref>{{cite web |url=http://hvg.hu/tudomany/20100122_arany_janos_jokai_mor_tittel_kisbolygo |accessdate=2016-06-30 |title=Aranyról, Jókairól és Ganzról neveztek el kisbolygókat | publisher=hvg.hu |language=magyar}}</ref>
* Számos későbbi klasszikus költő elevenítette fel versében Arany János alakját vagy stílusát, a legismertebb [[Weöres Sándor]]tól a ''Negyedik Szimfónia''<ref>{{cite journal |url=http://ketezer.hu/2010/12/margocsy-istvan-weores-sandor-negyedik-szimfonia-ertelmezesi-kiserlet/ |title=Weöres Sándor: Negyedik szimfónia – Értelmezési kísérlet |accessdate=2016-06-30 |author=Margócsy István |issue=2000 Irodalmi és társadalmi havi lap Lapszám: 12 |year=2010 |language=magyar}}</ref> és [[Babits Mihály]]tól az ''Arany Jánoshoz''.<ref>{{cite web |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/babitsaj.htm |title=Változatok egy gyerekdalra |accessdate=2016-06-30 |author=Babits Mihály |authorlink=Babits Mihály| publisher=sulinet |language=magyar}}</ref> Paródiák is születtek: [[Varró Dániel]]től a ''Változatok egy gyermekdalra'' Arany János-i változata,<ref>{{cite web |url=http://dokk.hu/versek/olvas.php?id=235 |title=Változatok egy gyerekdalra |accessdate=2016-06-30 |author=Varró Dániel | publisher=dokk.hu |language=magyar}}</ref> a Lőwy Árpád néven alkotó [[Réthy László]]nak tulajdonított trágár átdolgozás<ref>{{cite web |url=http://dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/Toldi.html |accessdate=2016-06-30 |title=Toldi trágár átírása |publisher=atomki.hu |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160325152539/http://dtp.atomki.hu/~ecsedi/Lowy/Toldi.html |archivedate=2016-03-25 }}</ref> és [[Kőrizs Imre|Kőrizs Imrétől]] a ''Toldi éjszakája''.<ref>{{cite web |url=http://www.holmi.org/2007/11/korizs-imre-puzzle |accessdate=2016-06-30 |title=Kőrizs ImreːImre: TOLDI ÉJSZAKÁJA | publisher=HOLMI online kiadás |language=magyar}}</ref>
* [[2001]]-ben a [[Magyar Nemzeti Bank]] [[emlékérme|emlékpénzérme]]-sorozatot jelentetett meg [[Szlávics László (szobrász, 1959)|ifj. Szlávics László]] tervei alapján, ''[[A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor)|A magyar ifjúsági irodalom alakjai]]'' címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Arany János ''[[Toldi]]'' című művének illusztrációja látható.<ref>{{cite web | url =http://penzvero.hu/termekek/termekcsomagok/ifjusagi-irodalom-csomag-bu.html# | title =A magyar ifjúsági irodalom sorozatban Arany János:Toldi emlékérem | accessdate = 2016-06-23| publisher =penzvero.hu | language =magyar}}</ref>
* Az 5000 fő alatti kistelepülésen, tanyán élő, tehetséges és szociálisan rászoruló gyermekek támogatására hozták létre a nevét viselő Arany János Tehetséggondozó Programot.<ref>{{cite web | url =http://www.ajtp.hu/start | title =Arany János Tehetséggondozó Program honlapja | accessdate = 2016-09-29| publisher =ajtp.hu | language =magyar}}</ref>
* {{hely|Pintér Jenő hatodik kötet}} {{cite book |author=Pintér Jenő |authorlink=Pintér Jenő |url=http://mek.oszk.hu/15300/15384/pdf/15384_6.pdf |format=pdf|title=Magyar Irodalomtörténet I. A MAGYAR IRODALOM A XIX. SZÁZAD MÁSODIK HARMADÁBAN. |location=Budapest |year= 1933 |pages=409-546}}
* {{hely|Sőtér István IV. kötet}} {{cite book |author=Sőtér István |authorlink=Sőtér István |url=http://mek-oszk.uz.ua/02200/02228/html/04/55.html|title=A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1849-TŐL 1905-IG |publisher=AKADÉMIAI KIADÓ |location=Budapest |year= 1965 |pages=409-546}}
* {{hely|Gyulai Pál 1884}} {{cite book |author=Gyulai Pál |authorlink=Gyulai Pál (irodalomtörténész) |title=Gyulai Pál bírálatai 1861—19031861–1903 – Arany János életrajza |location=Budapest |publisher=A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata, Franklin Társulat Nyomdája – UJ FOLYAM 1911-1913. CYCLUS |url=http://mek.oszk.hu/07200/07299/07299.pdf |format=pdf |pages= 250-270}}
* {{hely|Arany János}} {{cite web |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/aranyj.htm |title=Életrajza és egyebek |publisher=magyar-irodalom.elte.hu |accessdate=2016-03-02}}
* {{hely|Csáky Zsolt}} {{cite web
Névtelen felhasználó