„Gyapár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zemplén vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
Borovszky & jav. + kieg.
26. sor:
}}
 
'''Gyapár''', (korábban ''Gyapalócz'', {{ny-sk|Ďapalovce}}, {{ny-uk|Gyapalovce}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Varannói járás]]ában.
 
== Fekvése ==
[[Varannó]]tól 30 km-re északra, a Nagydomásai-víztározó és az Olyka-patak között fekszik.
 
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az [[i. e. 3. évezred]] végén éltek emberek.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az [[i. e. 3. évezred]] végén éltek emberek. A mai települést [[1408]]-ban említik először a [[sztropkó]]i uradalom részeként mint Perényi Imre birtokát. [[1431]]-ben ''Gyapalwagasa'' alakban szerepel oklevélben, ami azt jelzi, hogy irtványtelepülésről van szó. A falu valószínűleg a német jog alapján keletkezett a [[14. század]]ban. [[1568]]-ig a Perényi család volt a falu birtokosa. [[1567]]-ben lakói két és fél, [[1582]]-ben négy porta után fizettek adót a királynak. [[1600]]-ban 21 jobbágyház volt a településen. Birtokosai a Pető, majd a Sztáray és Feleki családok voltak. A [[18. század]]i 220-ról a [[19. század]]ra a lakossás száma elérte a 300-at. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek.
 
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az [[i. e. 3. évezred]] végén éltek emberek. A mai települést [[1408]]-ban említik először a [[sztropkó]]i uradalom részeként, mint Perényi Imre birtokát. [[1431]]-ben ''Gyapalwagasa'' alakban szerepel oklevélben, ami azt jelzi, hogy irtványtelepülésről van szó. A falu valószínűleg a német jog alapján keletkezett a [[14. század]]ban. [[15681567]]-igben alakói Perényikét családés voltfél aporta faluután birtokosaadóztak. [[15671568]]-benig lakóia kétPerényi éscsalád fél,volt a falu birtokosa. [[1582]]-ben négy porta után fizettek adót a királynak. [[1600]]-ban 21 jobbágyház voltállt a településen. Birtokosai a Pető, majd a Sztáray és Feleki családok voltak. A [[18. század]]i 220-ról a [[19. század]]ra a lakossás száma elérte a 300-at. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek.
Vályi András szerint ''"GYAPALÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Piszkarócz és Rafajócz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, zabot terem, erdője tölgyes, és bikkes, szőleje nints, piatzok Varannón."''<ref>{{Vályi}}</ref>
 
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: ''"GYAPALÓTZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Piszkarócz és Rafajócz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, zabot terem, erdője tölgyes, és bikkes, szőleje nints, piatzok Varannón."''<ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Gyapalócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fil. 243 római, 45 g. kath., 14 zsidó lak., 508 hold szántófölddel. F. u. Rholl, Nedeczky. Ut. p. Nagy-Mihály."''<ref>{{Fényes}}</ref>
 
A [[18. század]]i 220-ról a [[19. század]]ra a lakosság száma elérte a 300-at. Lakói hagyományosan mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek.
[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Sztropkói járás]]ához tartozott.
 
[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: ''"Gyapalócz, tót falu, Zemplén vmegyében, Jankócz fil. 243 római, 45 g. kath., 14 zsidó lak., 508 hold szántófölddel. F. u. Rholl, Nedeczky. Ut. p. Nagy-Mihály."''<ref>{{Fényes}}</ref>
 
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Gyapár, azelőtt Gyapalócz. Tót kisközség 50 házzal és 271 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Homonna. A sztropkói uradalom ősi tartozéka, melynek a XVI. század végén s a XVII. század elején, a Pethő családon kívül, Tharas Ferencz is birtokosa volt. Később a Jekelfalussyak lettek az urai, azutána Rolly és a Nedeczky család, a mult század elején a gróf Sztáray, báró Perényi, Beőthy és Ibrányi családok, most pedig gróf Sztáray Vilmosné szül. gróf Hadik Ilmának van itt nagyobb birtoka. A községbeli róm. kath. templom 1893-ban épült.''”<ref>{{Borovszky}}</ref>
 
[[1920]] előtt [[Zemplén vármegye]] [[Sztropkói járás]]áhozjárásához tartozott.
 
==Népessége==
45 ⟶ 51 sor:
2001-ben 498 lakosából 497 szlovák volt.
 
2011-ben 473 lakosából 472 szlovák és 1 cseh volt.
 
== Nevezetességei ==
* Római katolikus temploma [[1893]]-ban épült. Legnagyobb kincse egy a középkori templomból megmentett [[15. század]]i Madonna-szobor. Eredetije ma [[Pozsony]]ban, a [[Szlovák Nemzeti Galéria|Szlovák Nemzeti Galériában]] látható, a templomban csak egy másolat tekinthető meg.
 
== Jegyzetek ==
55 ⟶ 61 sor:
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20060525210600/http://www.dapalovce.sk/ Hivatalos oldal]
* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=7&obec=2033slovensko/presovsky-kraj/okres-vranov-nad-toplou/dapalovce/profile Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-225146&pos_y=-1202640&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%CFapalovce%2C%20Vranov%20nad%20Top%BEou Gyapár Szlovákia térképén]
* [http://www.e-obce.sk/obec/dapalovce/dapalovce.html E-obce.sk]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyapár