„Tulnik” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szám és névelő egyeztetése, egyéb apróság |
|||
42. sor:
== Fekvése ==
[[Pozsega|Pozsegától]] légvonalban 17, közúton 23 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, a Pozsegáról Diakóvárra menő főúttól északra, a Dilj-hegység északi lejtőin és a Longya mellékvize a Jeličinac-patak völgyében fekszik.
== Története ==
A falutól keletre a ''„Mula i Kršnjak”'' nevű régészeti lelőhelyen történelem előtti települések maradványait találták meg. Ezen a területen nyolc halomsír található, melyek a Pozsegai-medence peremén található Longya-pataktól a Dilj-hegység lejtőjéig sorakoznak. Átmérőjük 20-tól 70 méterig, magasságuk 2-től 8 méterig terjed. A halomsírok közelében két nagyobb történelem előtti település nyomai látszanak, mely közül az egyik a [[rézkor]]i [[Balaton-Lasinja kultúra|Lasinja kultúrához]], a másik a késő [[bronzkor]]i [[Urnamezős kultúra|urnamezős kultúrához]] tartozik. A települések egyértelmű bizonyítékai a házak maradványai, a cseréptöredékek és az itt talált bronztűk. Ezen a lelőhelyen a további régészeti feltárások még több értékes lelettel kecsegtetnek.
A falut helyiek Tulnicinak nevezik és így szerepel a régi iratokban is. Hivatalos neve viszont Tulnik, ahogyan első említésekor [[1545]]-ös török [[defter]]ben szerepel. A középkori forrásokban nem találunk Tulnik nevű falut, ezért elképzelhető, hogy ekkor még más neve volt.
[[1698]]-ban ''„Tulniczi”'' néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.
[[Magyarország első katonai felmérése|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Tulniki”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Tulnik”'' néven szerepel.
A településnek 1857-ben 218, 1910-ben 254 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 8%-a cseh, 1%-a magyar anyanyelvű volt. [[Pozsega vármegye]] Pozsegai járásának része volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 22, többnyire idős lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
67. sor:
==Nevezetességei ==
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a [[18. század]]ban épült. Először [[1730]]-ban említik, tornyát 1760 körül építették. Körülötte taláható a falu temetője. Ma a falutól északnyugatra emelekdő magaslaton elhagyottan, romos állapotban áll.
== Jegyzetek ==
90. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória:
| |||