„Carl Gustaf Emil von Mannerheim” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
'''Carl Gustaf Emil Mannerheim''' (Villnäs, [[1867]]. [[június 4.]] – [[Lausanne]], [[1951]]. [[január 27.]]) [[Finnek|finn]] [[Rendfokozat|marsall]], [[Politika|politikus]], hadvezér a [[második világháború]]ban.
 
== Élete ==
Sokáig a cári hadsereg tisztje volt, de [[1917]]-ben hazatért [[Finnország]]ba, ahol az [[1918]]-as [[finn polgárháború]]ban a fehérek oldalán harcolt, és nagy szerepe volt a győzelem kivívásában. [[1931]]–[[1939|39]]-ben a haditanács elnökeként kiépítette a róla elnevezett [[Mannerheim-vonal]]at.
 
1939–[[1940|40]]-ben ő vezette a finn hadsereget a [[téli háború]]ban. A svédek dr. [[Arne Beurling]] matematika professzor által megfejtették az oroszok kódját, amit rögtön átadtak a [[Finnország|finneknek]]. Így az [[1939]]. novemberi szovjet támadáskor báró Carl Mannerheim [[marsall]] emberei mindig a megfelelő helyen voltak. A kicsiny, 175 ezres finn hadsereg feltartóztatta az egymilliós szovjet haderőt. [[William Stephenson]] brit ügynök hamis útlevéllel felkereste Mannerheimet.<!--és?--> 1940 első hetére a finn „síelő kísértetek” súlyos veszteségeket okoztak a szovjeteknek. Ezt az tette lehetővé, hogy a marsall élt a hadászati hírszerzés eszközével.<ref>William Stevenson: Titkos háború. (I. P. Coop Kft. {{ISBN|963-7930-05-1}})</ref>
 
A hagyományos hadviselést a [[partizán]] taktikával ötvözve súlyos veszteségeket okozott a szovjeteknek, de a háborút a hatalmas létszámfölény a szovjetek javára döntötte el, és Finnországnak területekről kellett lemondania a [[Szovjetunió]] javára. Emiatt Finnország egyre inkább [[Német Birodalom|Németországgal]] keresett politikai szövetséget.