„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kész Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 130.43.198.201 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
{{Magyarország történelme}}
Az 1918 őszén létrejött polgári demokratikus rendszer és az azt felváltó, rövid életű [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] képtelen volt feltartóztatni az antant túlerejét. Magyarország teljes területét megszállták, és a román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot. Az elsődleges cél kétségtelenül nem lehetett más, mint a függetlenség visszaszerzése és lehetőség szerint az ország területi egységének megőrzése. Mindezt a [[A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok|szegedi ellenforradalmi kormány]] hadügyminiszterének, [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklósnak]] részben sikerült elérnie, aki az [[antant]] jóváhagyásával a románok távozása után átvette a hatalmat. A [[Nemzeti Hadsereg]] élén bevonult Budapestre.
Az államforma [[alkotmányos monarchia]] lett, ún. „király nélküli királyság”, a [[király]] szerepkörét (részben) átvette a [[kormányzó]]. Ezt a tisztséget a [[nemzetgyűlés]] Horthy Miklósra bízta, aki ilyen tekintetben működését 1920. március 1-jén kezdte meg. Erősen korlátozta a demokratikus parlamentarizmust: nemcsak a szavazók körét szűkítette, de nem voltak titkos szavazások sem. A köznyelv éppen ezért '''Horthy-korszak''' névvel is szokta illetni a két világháború közötti Magyarország történetét.
== A trianoni békeszerződés ==
7 ⟶ 8 sor:
[[Fájl:Horthy 1943.jpg|bélyeg|bal|170px|[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]], Magyarország [[kormányzó]]ja]]
{{Bővebben|Trianoni békeszerződés}}
1920. [[június 4.|június 4-én]] aláírták a Magyarországgal kötött békeszerződést a versailles-i Trianon-palotában. A [[Párizs környéki békeszerződések]] törvényesítették Nyugat-Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja (Ruszinszkó), Erdély, és a Délvidék elszakítását; az ország haderejének létszámát 35 ezer főre korlátozta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget, korlátozta a fegyvergyártást, kötelezte Magyarországot az általa okozott háborús károk megtérítésére később megállapítandó jóvátétel formájában; a nemzetközi kereskedelemben a legnagyobb kedvezmény elvét köteles biztosítani a győztes hatalmaknak; a békeszerződés e pontjainak betartását az e célból Magyarországra küldött katonai ellenőrző bizottság végezte.
Horthy és környezete csak a helyzetet stabilizálandó írta alá a diktátumnak tekintett szerződést, azt nem tekintették véglegesnek, sőt elfogadhatatlannak tartották. Általános maradt a [[Szent Korona-tan|Szent István-i állameszme]] képe.
== A két világháború közötti korszak külpolitikája ==
| |||